Gyermekszállítás kerékpár-utánfutón

Szerencsére Magyarországon az üléssel ellátott, legfeljebb 70 cm széles kerékpáros utánfutóban jogszerűen szállítható gyermek. Ezt alább be is bizonyítom.

Történeti áttekintés

A 2000-es évek elején, amikor öcsémék gyermekei kicsik voltak, sokat utaztak kettesben kerékpár-utánfutón. Ezt a járgányt öcsém László Jánostól, a kerékpáros ügy harcosától, a Kerékpárosklub későbbi elnökétől vette (használtan). Húsz évvel később mi is jó ideje fontolgattuk az utánfutó megvásárlását, tudván, hogy kirándulásainkon jó szolgálatot tehet. Kisfiunk, Bandi egymás után kinőtte a csípőhordozót és a fényképezőstáskát, a háti hordozóban is egyre kevésbé fért el. Rendes babakocsival már voltak tapasztalataink, és terepen igencsak felemások. 2021 nyarán tehát elbicikliztem a soroksári Decathlonba, és százezer forintért (akkori havi fizetésem kb. harmadáért) vettem egy Hamax gyártmányú, kétszemélyes gyermekszállító utánfutót. Ahogy hazaértem vele, és bemutattam az egyéves Bandinak a rá váró, csillogó-villogó csodajárgányt, mindannyian tudtuk, hogy új korszak kezdődött az életünkben.

Már csak néhány nap volt hátra a szarvasi túrakerékpáros találkozóig, ahová kisfiunkkal együtt utaztunk el, és mindenképpen vinni akartuk őt a túrákra is. Erre azért volt lehetőség, mert már megbízhatóan tudott ülni és a fejét a nyakával fenntartani. Ha ez nincs még meg, akkor nem szabad a gyereket így szállítani - a gyártó legalább féléves kort követel meg.

Ez a járgány volt a legolcsóbb azok közül, amelyek kerékpáros vontatmányként és tolható babakocsiként egyaránt használhatók. A dönthető ülésű, kipárnázott, rugózott, sífutásra is alkalmas csúcsmodellek ára több százezer forint, az egyfunkciós, azaz csak vontatmányként használható utánfutók ára pedig ötvenezer forinttól kezdődik. Nem szabad összetéveszteni a kutyaszállító kerékpár-utánfutóval, melynek alakja és berendezése is eltér emezétől. Az alábbiakban összefoglalom a vásárlás óta eltelt évek tapasztalatait. Ezek fölöttébb jók, és hozzájárultak ahhoz, hogy kisebb-nagyobb túráinkon már alapértelmezett segédeszközként használjuk, és "szekérnek" becézzük.

Már a Soroksárról Pécelre való hazagurulás izgalmasnak bizonyult, mert akkor tapasztaltam ki a szekér menettulajdonságait. Mindenekelőtt azt, hogy szüntelenül távolságot kell tartani az úttest peremétől, különben az (üres) utánfutót megdobhatja és felboríthatja egy simán megemelkedő járdaszegély. Ezt a veszélyt csak csökkenti, de teljesen meg nem szünteti, ha utas vagy rakomány van a szekérben.

2021 nyarán két rövid próbatúrán újabb tapasztalatot gyűjtöttünk. Sima aszfalton a szekér elég könnyen vontatható, csupán a fekvőrendőrökön való áthaladáskor ránt vissza egy kicsit. Viszont hepehupás földúton vagy murván igen kényelmetlenül érzi benne magát a gyerek: bekötve is ide-oda lódul, ezért itt a legjobb lépésben tolni. Mi hosszabb szakaszokra kivettük Bandit a szekérből, annyira nyűgös lett a rázástól.

Itt és a szarvasi túrán is megfigyeltük, hogy a lekötözöttség (amit kerékpáros vontatáskor a Kresz is előír) hosszasan fenntartva kimeríti a gyereket, aki érthető módon szabadulni akar, és ilyenkor egészen kifacsart testhelyzetekbe képes "átömleni" a szíjak között. Kivéve persze azt az esetet, ha el tud aludni, mert olyankor elég sokáig szállítható nyűgösödés nélkül. Mi úgy tapasztaltuk, hogy átlagban óránként egy negyed órás, vagy akár félórás pihenőt kell neki adni, hogy a füvön kedvére mászkálhasson.

Ezután számos gyalogos és kerékpáros túrán használtuk a szekeret. Bandit kéthetente szombaton estébe nyúlóan hordtam át Ecserre babaúszásra - hazafelé rendszerint elaludt. Egyévesen Erdélyben tologattuk őt Tusnádfürdőn és az Atyha fölötti Fias-tetőre vezető aszfalton. Murvautakat vettünk igénybe a Pádis-fennsíkon a parkolótól indulva a Varasó-ház érintésével egészen az Aragyásza-barlangig. Korondon a sós medencénél tudott benne aludni is.

A Balatonnál, panziókban megszállva rövidebb vízparti utakra vállalkoztunk biciklivel. Az őszi balatonfüredi osztálykirándulásra is elvittük őt, és végigtoltuk a városi kultúrséta útvonalán.

Szeptember végén sor került az első kiadósabb sportos kerékpározásra: a Tisza-tó meg-félkerülésére a 35 km-es családi távon. Itt találkoztunk hasonló stílusban utazó családokkal.

Októberben egy börzsönyi (kemencei) túra következett, aszfalton, gyalogosan, majd decemberben ugyanitt egy másik.

2022 márciusában néhány kisebb kirándulás után Nagybörzsönyben üdültünk pár napot. Itt Bandit már rutinosan tologattuk a szekérben hegyen-völgyön (aszfalton). Áprilisban a budaörsi kopárok helyenként vadregényes ösvényein toltuk végig őt, és májusban még egyszer. Ezután született meg Miklós fiunk, akit már magunkkal vittünk Káptalanfüredre: először négyesben, nagy hőségben, majd röviddel utána hűvösebb időben, az osztályommal - ekkor édesanyám segítségével.

2023 nyarán Miklós fiunk is elérte az egyéves kort. Első szekeres túráját még gyalogos, tolós üzemmódban vállaltuk, mikor tavasszal ellátogattunk a Pécel fölötti Trianon-emlékműhöz. Itt örömmel láttuk, hogy a két gyerek, aki egyébként otthon sokszor összeütközik a játékok birtoklása és használata miatt, békésen megfér az utánfutóba bekötve. Hasonlóan jó tapasztalatokat szereztünk a kemencei sporttáborban. Májusban pedig felavattuk a két utassal vontatott szekeret is. Bandi (majdnem háromévesen) már rutinosan üldögélt a maga helyén, Miklós még nyöszörgött hazafelé, mert a délutáni alvásába is belenyúlt a kirándulás.

Ugyanezen év nyarán egy többnapos beacos kerékpáros vándortúrán vettünk részt, melyen a gyerekek minden szállásváltásos napon a szekérben utaztak. Ekkor leginkább esőtűrésből volt alkalmunk vizsgáztatni a járgányt. Itt szelíd humorral "gyerekvonatnak" nevezték szerelvényünket a törzstagok, és a tenyerükön hordozták a porontyokat.

Nyár végén és ősszel tömérdek kisebb kirándulást tettünk Pécel körül; az utóbbiak közül a legkorábbin Juli is húzta a szekeret. Következett egy 30 kilométeres teljesítménytúra a Balaton mellett, majd egy 11 kilométeres Maglód környékén - mindkettőn nagyon jól érezték magukat a gyerekek. Az évet egy bükki üdülés zárta, ahol tolva és biciklivel húzva egyaránt bevetettük a szekeret. A leglátványosabb átkelés a Bél-kő felé menet adódott; itt az utánfutót le kellett választanom a bicikliről a nagy sziklák között.

A 2024-es év áprilisában a Bükkalján túráztunk egy jót. Sikerült a szekeret letolnom a cserépi várból induló meredek ösvényen, majd másnap, Cserépfaluból visszatértünkben defektet is kapott egy tüskétől.

Ugyancsak áprilisban a péceli tornakörrel egy látványos börzsönyi táboron vettünk részt. Itt a szekér megmutathatta, mit tud: fürödhetett a Csarna-patak közepesen magas állású vizében, majd igyekeztem felnógatni egy sáros hegyoldalba - persze hiába.

Májusban a Balaton-30 túrát teljesítettük, majd augusztusban sor került egy maratoni balatoni nyaralásra, melynek szinte minden napján bicikliztünk, értelemszerűen szekérrel - és elülső gyermeküléssel. Fiacskáink minden alkalommal sértődésig fajuló versengést folytattak ez utóbbiért, mígnem sikerült elfogadtatnunk velük a felváltva ott utazás gyakorlatát. Ennek aztán folytatása is lett, ahol Bandi először tekert a járdán támaszkerekes biciklivel.

Ősszel egy péceli református szervezésű gyalogtúrát tettünk szekérrel támogatva a Naszály oldalába - itt helyenként eléggé csiklandós helyeken sikerült átjutnunk, többek között fapallós ösvényen és függőhídon.

Egy dunakanyari unitárius biciklitúrán alkalmunk volt a gyerekekkel a szekérben illetve a pótülésen könnyeden tekerni a sima kerékpárúton, mintegy jutalomként a nyári erőfeszítéseinkért.

Gyalogosan eljutottunk szekerünkkel a Zsivány-sziklákhoz és a Pilis-tetőre; az utóbbin már kidomborodott a szekér szélvédő képessége is.

Ugyanezt 2025 januárjában a két normafai szánkótúrán újra kihasználhattuk. Aztán január végén felkapaszkodtunk Pécel híres hegyére, a Bajtemetésre, ezúttal kerékpárral.

A szekér ez év áprilisában megpróbált behatolni a bakonyi Burok-völgybe, de kudarcot vallott, mert nem lehetett átemelni a kidőlt fatörzseken. Kicsit később a bükki Ódorvárból robogtunk le a kezdődő záporban, amiről csak szöveges beszámolót adtam (a film később érkezik).

Júliusban egy kőszegi unitárius biciklitúrán átruccantunk Ausztriába, illetve a Kőszeg fölötti Szabó-hegyen tettünk egy kiadós kört. Itt eléggé lassan haladtam: a szekér össztömege 45 kiló körül alakult, így az 5%-os emelkedőn éppen föl tudtam tekerni.

Technikai részletek

A szekér haladásáról fontos tudni, hogy utánfutó-üzemmódban ki kell venni az első kerekét, amely egy közönséges tömör bolygókerék, egyenesbe rögzíteni nem is lehet. Ilyenkor a szekér egy (ekkor beteendő) kérdőjel alakú rúdnál fogva csatlakozik a kerékpár vázához tartósan rögzített (a gyártók által valami okból "kuplungnak" nevezett) csonkhoz. (Tehát alapértelmezésben mindig ugyanazzal a kerékpárral kell vontatni.) A kerékpár esetleges eldőlésekor nem szükségképpen borul fel ő maga is - erről a kérdőjel végén lévő rugós toldat gondoskodik. Tehát megálláskor a biciklit le lehet fektetni úgy, hogy a szekér álló helyzetben marad.

Vontatmányként némi tekergés árán keresztül lehet vinni egy vasúti gyalogátkelő labirintusán is. Tolatni a szerelvény tekergő mozgása miatt csak nagyon körülményesen lehet vele, és gyakran szükség van arra, hogy a kerékpár hátsó kerekét odébbemeljük. Erdőben nehéz lehet áthámozni az akadályokon.

A gyártó által adott útmutatás szerint a rögzítőcsonkot a kerékpár hátsó tengelyére kellene ráhúzni, a gyorsszorító véganyája alá beszorítva. De mivel ez nem fért be oda, és nagyban meg is nehezítette volna a kerék javítás céljára való kiszedését, a felfogatásához kerestem egy másik lyukat a vázon, a hátsó villa rúdjainak tövében, és házilag keresztüldugtam rajta egy csavart. Ekörül azonban a csonk (vontatáskor, a szekér rántásai hatására) szeret mocorogni, ami idővel az aluváz kikopásához vezetne. Ezt két gumis fémalátét közbeiktatásával küszöböltem ki - a gumis oldaluk befelé (a váz felé) néz, a fémes oldaluk a csavar feje illetve az anyák felé. A fölerősítés ekképpen eltér a gyáritól, de a kontraanyának köszönhetően soha nem vált még le. A gyártó persze gondolt erre az eshetőségre is, és a rögzítést biztonsági szempontból kiegészítette egy külön fel-le csatolandó hevederrel.

Ami a tolós üzemmódot illeti, városban nagy kényelmet nyújt. A szekeret lényegében bárhová be lehet manőverezni, mert egy helyben is megfordítható. Alacsonypadlós buszra összecsukás nélkül is föl lehet tenni. Vonatra úgyszintén, de így - nagy meglepetésünkre - két kerékpárjegyet kellett rá váltani. Kisvasúton szállítottuk már a peronon, összecsukva. Babakocsiként lépcsőn is felvonszolható és leereszthető - mindig orral lefelé. Mi mozgólépcsőn is szállítottuk így (bár elvileg tilos). Erős emelkedőn sokkal jobb húzni a szekeret, mint tolni. Ha nagyon muszáj, két ember gyerekestül át tudja emelni a kényesebb helyeken.

A szekér két hátsó kereke húsz colos, radiálisan fűzött biciklikerék, szemlátomást jól csapágyazva, gumiharang benyomásával oldható beillesztő tengelycsonkkal. Mérete miatt nagyon jól tolható egyenetlen felszínen: nem akad el olyan könnyen, mint a kicsi, tömör kerekekkel fölszerelt tipikus babakocsik. A sarat is jobban bírja eltömődés nélkül. Göröngyös, recés felszínen érdemes az első kereket elemelni a talajtól, így a szekér kevésbé rázza a gyereket. Megállított helyzetben a gurulását blokkolni lehet, de egyéb (tehát menet közben használható) fék nincs rajta. A toló személy esetleges elcsúszása esetére van a fogantyúján egy csuklóra húzható heveder, hogy ilyenkor a szekér ne induljon el a lejtőn.

Sokáig nem tudtam, hogyan lehet érdemileg lelakatolni, s végül arra jutottam, hogy a tengelye fölött van akkora rés, melyen egy lánclakatot át tudok fűzni. Így sikerült 2024 februárjától Bandit óvodába hordanom vele - úgy, hogy a járgányt ott is hagyhattam.

Közepesen fontos kiegészítő egy pár, lesarkított háromszög alakú műanyag ütköző, melyeket a kerekek elé kell felcsavarozni a vázra. Ezek gátolják meg a kerekek beakadását a házszögletekbe, fatörzsekbe, úti oszlopokba, ami nagy sebességnél alkatrésztöréssel és felfordulással fenyeget. Én ezeket az ütközőket csak hosszabb, kerékpárúton is haladó túrákon rakom fel, mert a szerelgetésük körülményes, és tartósan fölcsavarozva nem is engednék, hogy a szekeret beletegyük a házilag készített tokjába.

Hasonló jelentőségű kiegészítő az (eredetileg élénk narancssárga, de idővel fehérré fakult) lobogót tartó rugalmas zászlórúd, melyre egy utánvásárolt hosszúkás helyzetjelző lámpát is fölerősítettem. Ez erősebb vörös fényt ad, mint a gyárilag mellékelt, fogantyúra erősíthető, gombelemes "gumimajom." Sajnos a sajátaksis lámpák fénye lemerüléskor hirtelen csökken nullára, ami egy ízben nagy dudálásokat váltott ki a mögöttem jövő autósokból. Ezért két év elteltével lecseréltem egy minielemes, rendes biciklivillogóra, amit a hátsó tolófogantyúra fogattam fel. - A szekér ezeken túlmenően fel van szerelve a Kresz által előírt fényvisszaverő foltokkal is.

2024-ben a szekér fél évet töltött el a tűző napon, ettől a ponyvája halvány répaszínűvé sápadt. Máshol is fogott rajta az idő: a csapágyakat fedő gumiharangok elmerevedtek és leszakadtak.

A szekér napsütésben eléggé átforrósodik, ezért olyankor nem szabad az esővédő nejlonponyvát lehúzni, hanem csupán a bogárhálót és az árnyékolólapot kifeszítve kell a menetszélről gondoskodni. Ilyenkor ügyelni kell arra, hogy a gyermek rendszeresen igyék.

Hidegben, amikor általában nem vontatjuk a szekeret, hanem babakocsiként toljuk, szintén elég a bogárháló, de olyankor a gyereket jó melegen föl kell öltöztetni. Az esőponyvára csak esőben van szükség, és olyankor semmi vizet nem is ereszt be. 2025 januárjában, egy hideg normafai szánkózós estén, mikor a ponyva ablakrészét a kesztyűmmel püföltem, hogy elcsomagolás előtt leverjem róla a hóágyúkból érkező hólepedéket, a több hónapos napfényen állásban megmerevedett, és a hidegtől most is dermedt nejlonablak nemes egyszerűséggel egy kéttenyérnyi darabon beszakadt. Szerencsére ezt a darabot tépőzárasan ki lehetett szedni az utasfülke homlokából. Édesanyám aztán géppel varrt bele új ablakot, mert éppen akadt neki otthon megfelelő ponyvája. Így megúsztuk, hogy húszezer forintért rendeljünk pótlást a gyártótól.

Szállításkor össze lehet csukni kb. 30 centi magas málhacsomaggá, de egyéb méretei nem csökkenthetők pl. összehajtással. Így sem tuszkolható be rendesen a ferdehátú Skoda Fabiába, ezért a tetőcsomagtartón kell szállítanunk. A tetőre kínkeservesen elfér mellé két nagy kerékpár, álló helyzetben - akár a szekér ugyanazon oldalán, akár a két szélén.

Mindenképpen szükséges, hogy erős és nyújthatatlan módon (is) rögzítsük a tetőn, mert a gumipók nem bírja a nagy sebesség esetén fellépő erős menetszelet, és olyankor kiakadhat vagy elszakadhat. Velünk az M1-es autópályán 130 km/h-nál történt meg ez a csúfság. A szekér lebucskázott az úttestre, párszor átfordult, majd csúszva megállt két sáv között. Szerencsére csak kisebb sérülések keletkeztek rajta, de ezzel jobb nem kísérletezni.

Műszaki adatai közül említést érdemel még a tömege (13 kg), a legnagyobb szélessége (85 cm, ami a hivatalos előírásoknál egy kicsivel több), a szállítható összes teher (gyerekek és poggyász együtt 47 kg), az ajánlott és a megengedett maximális sebesség (16 és 24 km/h).

Mindent összevéve a gyermekszállító utánfutó nagyon hasznos találmány, és biztosan behozza az árát, ha egy vagy két gyermekkel gyakran teszünk aszfaltos kerékpár- vagy földutas gyalogtúrákat.

További olvasgatásra ajánlom egy webáruház technikai jellegű összefoglalóját, és egy játékfejlesztő cég meleg hangú, közérthető ismertetőjét.

Itt következik annak bizonyítása, hogy az üléssel ellátott, legfeljebb 70 cm széles kerékpár-utánfutón megengedetten szállítható gyermek.

Előrebocsátom, hogy értelmezésem nem rendelkezik jogszabályi tekintéllyel, sőt még jogász sem vagyok. De tudok értelmesen olvasni, és a logika terén sem vagyok eszköztelen. Ezért úgy vélem, a hálón ma található vélekedések és eszmefuttatások szerzőinek túlnyomó többségénél alaposabb jogi elemzést végeztem, és a téma iránt érdeklődők haszonnal olvashatják írásom e szakaszát.

Jelmagyarázat a jogi szakaszhoz:

Dőlt betű: idézet;
Zöld betű: jogszabályszöveg;
Vastag betű: nyomatékos állítás;
Aláhúzás: saját kiemeléseim az értelmi összefüggés megláttatása végett.

A bizonyítás során hivatkozni fogok a vonatkozó jogszabályokra: a Kreszre (54. §), a Köhém-rendeletre (116. § (7) és következők). Olvasásra ajánlok egy lazább, felhasználóbarátabb szakmai honlapot.

Alapvetésül ideiktatom a Kreszből a vonatkozó (1984. július 1-jétől hatályos) szabályt:

"(7) Tilos [...] c) * kerékpárhoz oldalkocsit, valamint - kerékpárutánfutót kivéve - egyéb vontatmányt kapcsolni;"

valamint a Köhém-rendeletből a kerékpár-utánfutó (2013. december 10-étől hatályos) technikai definícióját:

"116. § (7) A kerékpárhoz kapcsolható legfeljebb 0,70 méter széles és legfeljebb 70 kilogramm össztömegű, egy kerekű vagy egytengelyű, két nyomon futó vontatmány (a továbbiakban: kerékpár utánfutó)."

Az ezen való gyermekszállítás jogszerűségét a Kresz explicite nem mondja ki és nem is tagadja. A hálón található cikkek túlnyomó része mellette szól. Néhány netes forrás viszont tagadja, amikből most egy rövid válogatást adok, az idézetek után cáfolattal.

[1] 2012-ben a Gyakorikérdések.hu nevű, nem a legalaposabb írásokról híres gyűjtőoldal egy névtelen hozzászólója gyorsan le akarta csapni a magas labdát. Ezt írta a föltett kérdéshez kapcsolódóan ("Igaz a hír (a neten olvastam), hogy betiltották, a gyermekszállító bicikli utánfutó használatát?" - a 26. hozzászólástól):

"Na álljon meg itt mindenki egy szóra!
Kerékpár után rögzíthető utánfutó! Ebben 70 kilós össztömegig bármi szállítható, KIVÉVE GYEREK! Tehát még egyszer: személyszállításra nem használható!!! Amennyiben ezt a rendőr meglátja helyszíni bírságot szabhat ki vagy szabálysértési feljelentést tehet! Továbbá ha a tisztelt szülő egy ilyennel balesetezik eljárás fog ellene indulni, függetlenül attól, hogy ki volt a baleset közvetlen okozója.
A gyerek utánfutó pártiak egész nyugodtan lepontozhatnak, de akkor is jelenleg ez a jogállás ha tetszik nekik ha nem!"

Mikor e fennhéjázó szavait számonkérték rajta, a Kresz egy helyére hivatkozott:

"46. § (6)
Pótkocsin személyt szállítani tilos, kivéve
a) a járműszerelvény biztonságos közlekedése érdekében szükséges - a pótkocsi hatósági engedélyében meghatározott számú - személy szállítását;
b) a mezőgazdasági vontató első, nem billenő rakfelületű pótkocsiján - a (4) bekezdés rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával - történő személyszállítást."

És hozzátette: "Pótkocsi = utánfutó a gyengébbek kedvéért. Ennyire egyszerű!"

Erre rögtön megkapta a méltó választ:
"Tévedsz, kedves kioktató!
Pótkocsi = olyan jármű, amely GÉPjárművel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel történő vontatásra készült.
A kerékpár nem gépjármű, hanem csak izomerővel hajtott JÁRMŰ, így a hozzá kapcsolt szerelvény nem pótkocsi. Tehát a személyszállítási tilalom a kerékpár-utánfutóra nem vonatkozik. Ennyire egyszerű a szövegértelmezés!"

És csakugyan, a Kresz szerint (1. számú függelék az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelethez):
"n) * Pótkocsi: olyan jármű, amely gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel történő vontatásra készült. A legfeljebb 750 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsi: könnyű pótkocsi, az ennél nagyobb össztömegű pótkocsi: nehéz pótkocsi."

A nagyhangú hozzászóló még megkísérelte a tekintélyre hivatkozást:

"Felhívtam egy rendőr ismerősömet. Hát nincs igazad! Sőt azt is elmondta, hogy már büntetett ilyen utánfutóért.
Kérdezz meg te is egy hiteles személyt aztán írd meg mit válaszolt;) Vagy hívd fel az ORFK-t, ott is válaszolnak a kérdésedre!
Addig meg szerintem jobban jársz ha csendben maradsz és nem tömöd mások fejét a hülyeségeiddel.
Mellesleg ha a neten szétnéznél találhatnál hiteles forrásokat amik leírják, hogy tilos gyereket ilyenben szállítani és büntetnek érte a rendőrök!"

Vitapartnere azonban rögtön elnémította:

"Én nem hívok fel senkit. Csak 15 éve tanítom a KRESZ-t, lektorálok KRESZ-tankönyveket, és kérik ki a véleményemet közlekedési kérdésekben. Közlekedés-pedagógus vagyok. Sokszor akartak megbüntetni vélt szabálysértések miatt, amit minden esetben töröltek, mert ismerem a jogszabályt és a rendőrök - sajnos - ismeret hiányában, vagy szándékosan, rám akarták verni a balhét. Úgyhogy, erről a szakmai témáról ennyit!"

Ezt a kis csörtét azért volt érdemes idéznem, mert jól szemlélteti a széltében elterjedt téves vélekedések szívós továbbélését.

*

[2] Hasonlóan tenyérbemászó modorban, de még ennyi alátámasztást se nyújtva terjesztette a téves vélekedést 2013-ban a hazai telephelyű "gonzó" újságírás vezérhajója, a 444.hu nevű portál. Az "Így szereld a kerékpárodat!" című cikkben számos (idézni sem érdemes) nyegle, hatásvadász kiszólást követően ezt írta a "Tbg" betűkkel jelölt névtelen szerző:

"Sajnos maradtak hiányosságok, pl. továbbra sem lehet utánfutóban gyereket vinni, hiába van tele a piac ilyen eszközökkel. [...] Mostantól legálisan lehet utánfutót szerelni a biciklire, akár egy, akár két nyomtávút is. [...] Ugyanígy nem lehet erre a célra gyártott utánfutóban utaztatni a gyereket, pedig ez már a magyar kerékpárutakon sem szokatlan látvány. [...] László szerint sok a pozitívum az új szabályozásban, de nem lehet nem észrevenni, hogy a jogalkotó továbbra sem elémegy a trendeknek, inkább csak tízéves távlatból követi azokat. Így maradhatott ki többek között a gyerekutánfutó kérdése is."

Az itt olvasható félreértést a következő pontban igazítom ki. A tekintélyromboláson és a törvények nevetségessé tételén ügyködő 444.hu jellemzésére viszont még ideiktatok a cikkből egy, a színvonalát híven tükröző képet, a felirattal együtt. Ezzel - mint látni fogjuk - csak magukat tették nevetségessé.

*

[3] 2019-ben egy sokkal mérsékeltebb írásban Macsuga János (Személyszállítás és a bringa: szabad egyáltalán?) így érvelt a jogszerűség ellen:

"Pár éve belekerült a KRESZ-be az utánfutó fogalma is, vagyis egykerekű vagy egytengelyű, de két nyomon haladó utánfutót lehet kapcsolni a bringához. Ugyan még a megengedett maximális tömeget is megadták (70 kg), de a gyerekek szállításáról szó sem esik. Ezeket az utánfutókat gyakran úgy alakítják ki, hogy egynél több gyerek is szállítható bennük, azonban ezt már üti az a szabály, hogy csak egy személyt szállíthat kerékpáros, és annak sem lehet köze a hajtáshoz. Trailgatorok kilőve, ha szigorúan követni akarjuk a szabályokat."

Macsuga János három szálat is megragad, de egyiket sem fejti ki kellő részletességgel, és eléggé össze is gubancolja őket. Ezekre én most teljes tisztelettel, de határozottan megadom a tételes cáfolatot.

(1) Érvelése azon az általános, de fölöttébb kétes értékű elven alapul, hogy amit a törvény nem engedélyez kifejezetten, az tilos. E módszertanilag emelhető kifogáson túl az a tény is keresztülhúzza az ő érvelését, hogy a keresett engedély nagyon könnyen megtalálható. A Kresz 54. § (7) bekezdésének c) pontja szerint "tilos ... kerékpárhoz oldalkocsit, valamint - kerékpárutánfutót kivéve - egyéb vontatmányt kapcsolni." Ez a pont 1984. júliusától hatályos, tehát az állítás abban a formában triviálisan téves, hogy a Kresz csak pár éve tartalmazza a kerékpár-utánfutóra vonatkozó szabályt.

(2) Amire Macsuga János a kerékpár-utánfutó "fogalmát" említve gondolhatott, az nem a Kresz, hanem a Köhém-rendelet, melynek 116. § (7) bekezdése valóban csak 2013 decembere óta hatályos. E bekezdés magában foglalja a kerékpár-utánfutó definícióját: kerekeinek lehetséges elrendezését, megengedett tömegét és méreteit, kötelező és megengedett felszereléseit. Ekképpen harmonizálta a jogalkotó a Köhém-rendeletet a Kresszel, mely a mondott utánfutót már vagy harminc éve kifejezetten engedélyezte. De látni fogjuk, hogy egy másik, ma is hatályos jogszabály ezzel szinte azonos definíciót tartalmazott már 1984 óta - ez a tény a szerző érvelésén újabb rést üt.

(3) Végül a Kresz 54. § (5) bekezdése alapján érvel a szerző: "A kétkerekű kerékpáron 16. életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idősebb, a kerékpárt nem hajtó utast a kerékpár pótülésén." De ez sem meggyőző, mert később (a főbizonyítás I. pontjában) látni fogjuk, hogy e pótüléses szabály a kerékpár-utánfutóra nem alkalmazható, ezért e szálat itt nem érintem.

Hozzáteszem, hogy az e cikket közlő Flowcycle oldalon ezzel a következtetéssel ellentétes véleményt tükröző írások is olvashatók, de ezek jogszabályokra nem támaszkodnak, ezért őket nem szemlézem, csak utalok némelyikre: 1, 2.

Elismerem, hogy értelmezésemnek azzal a nehézséggel kell szembenéznie, hogy a kerékpár-utánfutón való gyerekszállítást a Kresz nem szabályozza tételes kimondottsággal (tehát e kérdésben bizonyos fokú joghézag áll fenn), így ennek megengedett voltát csak a párhuzamos jogszabályhelyekből lehet megítélni.

Létezik ugyan a "nulla poena sine lege" elve, mely szerint ha egy cselekményt a törvény nem rendel büntetni, akkor azért nem szabható ki büntetés. Eszerint mivel a kerékpár-utánfutót ismeri a jogszabály, és nem tiltja rajta a személyszállítást, akkor az megengedettnek tekinthető. Ez azonban csak ugyanolyan argumentum ex silentio volna, mint Macsuga Jánosé, vagyis abból kiinduló érvelés, amit a jogszabály nem mond - és ez az érvelés nem tartozik a legerősebbek közé. Ezért hát sorra kerítek egy újabb ellenvetést, és annak cáfolatából kiindulva fejtem ki a pozitív bizonyításomat.

*

[4] A Kerékpárosklub 2016-os Kisokosa ("Amit a kerékpáros közlekedésről tudnod kell"), ezt állítja:
16. oldal:
"Fontos: Egyre jobban terjednek Magyarországon is a gyermekszállításra kialakított kerékpár-utánfutók. Ezek nyugaton nagyon népszerűek, azonban hazánkban a jelenleg hatályos KRESZ szerint sajnos nem szabad ilyenekben gyereket szállítani! Remélhetőleg ez a közeljövőben változni fog.
A személyszállításra vonatkozó pontos szabályokkal a 32. oldal utolsó előtti pontja foglalkozik."

És ismét, 32. oldal:
""Kétkerekű kerékpáron 16. életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idősebb, a kerékpárt nem hajtó utast a kerékpár pótülésén. Kettőnél több kerekű kerékpáron 17. életévét betöltött személy szállíthat a kerékpárt nem hajtó utast." Utast tehát csak az erre a célra kialakított pótülésen szabad szállítani kétkerekű kerékpáron - ha több ilyen ülés van, akkor akár több gyereket is magunkkal vihetünk."

Erre egyszerű a felelet. A kerékpáron történő személyszállítást korlátozó, itt idézett szabály (Kresz 54. § (5) bek.) nem vonatkozik a kerékpár-utánfutóra, hiszen az nem a kerékpáron van, hanem mögötte. Ez abból is látszik, hogy a "kerékpár" szó itt jelzőkkel szerepel ("kétkerekű," "kettőnél több kerekű"), vagyis itt konkrétan és technikai értelemben is egyértelmű módon azt a járművet jelöli, amely a mondott számú kerekeken gurul. A kerékpár-utánfutó (mint látni fogjuk) nem kerékpár, és nem a fent említett kerekeken gurul, tehát rá e korlátozás nem vonatkozik. Ergo.

Megjegyzés: a 2024-es Kisokos már a helyes véleményt hangoztatja: "Gyermekünket vihetjük magunkkal előre vagy hátulra szerelhető gyermekülésben, kerékpáros utánfutóban vagy teherszállító kerékpár ülésében. [...] A KRESZ szerint kerékpáron csak 10 évnél nem idősebb gyermeket szállíthatunk, és kizárólag csak az erre a célra kialakított pótülésen vagy kerékpárra szerelhető utánfutóban."
Ehhez a véleményváltozáshoz hozzá kell tennem, hogy maga a jogszabály 2016 (sőt: 1984) óta érdemben nem változott az utánfutóval kapcsolatban...

*

A cáfolatok után pozitív (állító) módon is bebizonyítom, hogy a kerékpár-utánfutón szabad gyermeket szállítani.

(I.) A Köhém-rendelet részletesebben is ír az itt említett, kerékpárra felszerelhető pótülésről:

"116. § (6) A kerékpárra gyermekülés olyan módon szerelhető fel, hogy az ülés és a rajta ülő gyermek a vezetőt a kilátásban és a vezetésben ne akadályozza, a kerékpár világító- és jelzőberendezéseit ne takarja. Az ülésfelület súlypontjának a jármű hosszanti függőleges szimmetriasíkjában, a tengelysíkok között kell elhelyezkednie. A vezető háta mögött közvetlenül elhelyezett gyermekülés azzal a feltétellel megengedett, hogy háttámlával és a gyermek méretére beállítható, általa ki nem kapcsolható, a kibújást minden körülmények között megakadályozó utasvisszatartó rendszerrel van ellátva.

Az üléshez kapaszkodót és lábtartót is fel kell szerelni, és a konstrukciónak meg kell akadályoznia, hogy a gyermek lába a kerékkel érintkezésbe kerülhessen. Az ülés, a kapaszkodó és a lábtartó nem lehet összefüggésben a kormányzott kerékkel, valamint az azzal együtt elforduló szerkezettel."

A szabályalkotó szemlátomást csak a kerékpáron lévő, utólag felszerelhető pótüléseket tartotta szabályozandóaknak, vagyis azokat az üléseket, amelyek gyárilag nem voltak a kerékpár tartozékai. A gyermekszállító kerékpár-utánfutóknak viszont gyárilag részük a gyermekülés, így e szabályozás rájuk nem vonatkozik.

(II.) A kerékpár-utánfutó jármű, mégpedig a Kresz általános járműdefiníciója alapján:

"1. számú függelék az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelethez *
II. A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak

a) * Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek."

A kerékpár-utánfutó nyilvánvalóan közúti szállítóeszköz (és nem azonos a "gyermekkocsival," ami a babakocsi hivatalos elnevezése). Emellett nem tartozik az itt kimerítőleg felsorolt kivételek közé - tehát a törvény erejénél fogva járműnek minősül.

(III.) Ugyanott, "r/1. * Kerékpár: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el."

(IV.) Ez együtt olvasandó azzal, hogy a Kresz 54. § (7) d) pontja szerint "Tilos [...] kerékpárt más járművel, illetőleg állattal vontatni."

E két szövegből következik, hogy noha a kerékpár-utánfutót közvetve emberi erő mozgatja, mégsem tartozik a kerékpárok közé.

És mivel a (III.) szabályhely csak a vontatócsonkot nevezi a kerékpáron lévőnek, tételes bizonyítást nyert az az állításom, hogy a kerékpár-utánfutó (az összes ülésével és utasával együtt) jogi értelemben nem a kerékpáron van, hanem mögötte.

A Kreszben van egy hely, amely elsőre ellentmondani látszik ennek:

"57. § (3) Kétkerekű motorkerékpárt, segédmotoros kerékpárt és kerékpárt vontatni, valamint ilyen járművel más járművet vontatni tilos."

Ha e szöveg önmagában állna, akkor csakugyan ellentmondana annak a következtetésemnek, hogy a kerékpár-utánfutó jármű. De az ellentmondás feloldódik, ha megtekintjük az 57. § előtti címet: "Elromlott jármű vontatása." Tehát elromlott kerékpárt nem szabad vontatni, míg jól működő utánfutót igen.

(V.) A Kresz 46. § (1) bekezdése szerint "Személyt szállítani csak a járműnek e célra kialakított álló- vagy ülőhely részén szabad. Álló utast csak autóbuszon, trolibuszon és villamoson szabad szállítani."

Az eddigiekből máris adódik a kívánt következmény. A gyermekszállító kerékpár-utánfutó megengedetten használható jármű, melynek e célra kialakított ülőhelyrésze van. Rajta tehát a törvény erejénél fogva (az utánfutó gyári leírásának eleget téve) tényleg szabad gyermeket szállítani - és éppen ez az, amit bizonyítanunk kellett (quod erat demonstrandum).

Jogtörténeti visszatekintés

Az ántivilágba visszanézve általában a tiltó álláspontot visszhangzó véleményekkel találkozunk. Például Dr. Nagy Sándor a Kerékpárosok könyve c. alapművében (Sport, Bp., 1988. 125. o.) így ír:

"Vannak olyan államok, ahol engedélyezik a személyszállítást utánfutón is (hazánkban egyelőre nem). Ezekben az országokban elterjedt vélemény, hogy a jól megszerkesztett utánfutó nyújtja a legnagyobb kényelmet és biztonságot a kicsinyek számára. (Világos: innen lehet a legkisebbet esni, ha bukásra kerül a sor.)"

A rendszerváltás után lassan nálunk is tért nyert ez a nyugaton már széltében használt eszköz, és vele párhuzamosan az engedélyezettség vélelme is. Ugyanez a jeles szerző művének későbbi kiadásában (Új Bicajoskönyv², Frigoria, Bp., 1997. 122. o.) már semminemű tiltásról nem beszél, viszont részletesen ismerteti és melegen ajánlja az utánfutót gyermekszállításra. (De persze a tandemutánfutót is, amelyet - mint látni fogjuk - csak 2013-ban engedélyeztek.) Ezért arra gyanakszom, hogy a szerző 1988-ban még az 1984 előtti jogszabály emléke alapján ítélte meg a kérdést, 1997-ben meg inkább a megváltozott szokások és kínálat erejében bízva.

2000 körül viszont már egyre több ilyen járműszerelvény futott az utakon. Nyilván ki-ki akkor is saját jogismerete és -értelmezése szerint nyilatkozott a témában, olykor jogszabály gyanánt hivatkozva arra, amit valamilyen hozzáértő (olykor egyenesen rendőr) ismerősétől hallott. A fentiekben bizony láttunk példát erre. Én azonban ebben a visszatekintésben is a jogszabályok felől fogom megközelíteni a kérdést.

A jogalkotó szándéka a hatvanas-hetvenes években egyértelműen a tiltás volt. Az 1962-es Kresz-változatban még általános tilalom szólt a kerékpár-utánfutókról:

"73. § (1) i) kerékpárral vontatni, ahhoz oldalkocsit, utánfutót vagy állatot kötni tilos."

Az 1975-ös Kresz ezt lényegében megismételte:

"54. § (7) Tilos [...] c) kerékpárhoz oldalkocsit, utánfutót vagy egyéb vontatmányt kapcsolni;"

A Kresz 1984-es frissítése viszont már feloldotta e tilalmat:

"54. § (7) Tilos [...] c) kerékpárhoz oldalkocsit, valamint - kerékpárutánfutót kivéve - egyéb vontatmányt kapcsolni;"

Kimondhatjuk hát, hogy csak 1984-től kezdve volt megengedett a kerékpár-utánfutó. Ráadásul akkor is járműnek számított:

"1. számú Függelék a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelethez
II. A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak
a) Jármű: közúti szállító- vagy vontatóeszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A gyermekkocsi, az emberi erővel tolt vagy hajtott betegszállító kocsi és a talicska azonban nem minősül járműnek."

Hogy egyszersmind utast is szabad volt rajta szállítani (1984 óta), azt ugyanezen jogszabály (ugyanakkori állapotú webes példánya) tanúsítja:

"46. § (1) Személyt szállítani - a (4) bekezdésben említett esetet kivéve - csak a járműnek e célra kialakított részén szabad. Álló utast csak autóbuszon, trolibuszon és villamoson szabad szállítani."

Az eddigiek alapján úgy tűnhet, hogy a Kresz 1984 és 2013 között kerékpár-utánfutó néven egy olyan járműkategóriát engedélyezett, amelynek nem létezett technikailag egyértelmű definíciója, ugyanis az 1990-es keltezésű Köhém-rendelet 2013-ig nem tartalmazta ezt. Ez azonban csak részben igaz. A hálón keresgélve rábukkantam a 23/1975. (XII. 31.) KPM rendeletre (a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről), amelynek 80. §-a 1984. február 1-jén kiegészült a (7)-(8) bekezdésekkel. Ebből az előbbinek a szövegét idézem:

"(7) Kerékpár-utánfutó: a kerékpárhoz kapcsolható, legfeljebb 0,7 méter széles, legfeljebb 70 kg össztömegű, egytengelyű, két nyomon futó vontatmány."

Ez a mai Köhém-rendelethez hasonló szöveget tartalmaz, és az időzítéséből látszik, hogy az 1984 júliusi Kresz-módosítást tükrözi. És meglepő módon a Jogkódex e rendeletet ma is hatályosnak jelzi! Tehát megvan a hiányzó jogi láncszem, amely a kerékpár-utánfutót jól körülírt és szabályozott járműként 1984-től napjainkig folyamatosan beillesztette a közlekedés rendjébe. Ezek szerint a Köhém-rendelet 2013-as módosítása nem valami új fogalmat vezetett be, csak - kis módosítással - beleemelte azt a másik rendeletből.

*

Az eddig érintett jogszabályokból afféle ráadásként megkaptuk azt a tételt, hogy 2013 óta szabályos a gyermekszállító tandemutánfutó is. Ez éppen a fent említett "kis módosítás" tartalmából válik világossá. Érdemes újraolvasni a Köhém-rendeletnek a 23/1975. KPM-rendeletből idézettekkel párhuzamos szövegét:

"116. § (7) (7) A kerékpárhoz kapcsolható legfeljebb 0,70 méter széles és legfeljebb 70 kilogramm össztömegű, egy kerekű vagy egytengelyű, két nyomon futó vontatmány (a továbbiakban: kerékpár utánfutó).

Helyezzük ide a Kresz 1984 című könyv 268. oldaláról a fent említett módosítás (rendes) és a jogszabályt magyarázó hivatalos útmutató (dőlt betűs) szövegét:

Valóban: amióta 2013-ban bekerült a jogszabályba az egykerekű utánfutó, immár nem lehet kifogásolni a tandemutánfutót sem. Ez ugyanis felsőcsövének meghosszabbításával mereven rögzül a vontató kerékpár nyeregcsövére, és immár veszélytelenül dőlhet vele együtt is. Ráadásul a tandemutánfutó nem kerékpár (amit ép állapotában sem szabad vontatni), hiszen ahhoz legalább két kerekének kellene lennie.

A kétkerekű gyerekkerékpárnak vonórúddal (ki nem szedett, de megemelt első kerekű) vontatmánnyá alakítása (amit Macsuga János "trailgator" néven említ) jogászi szempontból talán már nem fér bele a kerékpár-utánfutó fogalmába, mert két kerekével papíron még mindig kerékpárnak minősül (amit pedig a Kresz szerint nem szabad vontatni sem ép, sem elromlott állapotában). De ha a törvény szellemét műszaki és fizikai szemszögből nézve keressük, akkor a megemelt első kereket gondolatban zárójelbe tehetjük, ekképp kiküszöbölve a fenti tilalmat.

A "Kétkerekű kerékpáron 16. életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idősebb, a kerékpárt nem hajtó utast a kerékpár pótülésén." fogalmazás pedig nem tiltja, hogy az utánfutót viszont hajthassa az utas. Más kérdés, hogy a merev vonórúdon keresztül mégis hajtja a szülő kerékpárját a gyerek. Ilyenkor a járműszerelvény esetleg tandemként is felfogható volna, amit a második utas is hajthat. De ezek az esetek már a szürke zónába tartoznak, és alkalmasint precízebb jogalkotással kellene őket kezelni.

*

Ebből a jogszabályi visszatekintésből látszik, hogy a gyermekszállításról szóló netes cikkek jó részének tapogatódzó jogászkodására végre sikerült megalapozottan pontot tennünk. A fentiekben végigvitt bizonyításom már 1984. július 1-jétől folyamatosan hatályos joganyagra épül. Vagyis kerékpár-utánfutón már akkortól szabad volt gyermeket szállítani, és az ezzel ellentétes nézetek már akkortól számítva is tévesek voltak - származtak légyen akár rendőrtől, akár valamely szakkönyv szerzőjétől. Erre a tévedésre némi mentséget jelent az, hogy a hatályos joganyagban erre explicit állítás ma (2025-ben) sincs, hanem több jogszabályhely párhuzamos elemzésével lehet e következtetésre eljutni. Korunk átlagembere persze nem innen fogja megtudni, mi a helyzet a jog frontján, hanem onnan, hogy az áruházak ma már tele vannak efféle járgányokkal, és úgy gondolja: a nagy cégek biztosan ismerik a jogszabályokat, és nyilván nem árulnak olyasmit, amit a Kresz tilalmaz.

E megközelítés a dolog hétköznapi kezeléséhez elegendő is. Nehézség csak abból adódik, ha valaki jogi (vagy annak látszó) érveléssel, vagy éppen a veszélyességre apelláló különféle rémtörténetekkel próbálja támadni. Az ilyen esetekre nézve szerettem volna némi segítséget nyújtani a gyermeküket utánfutón szállító biciklistársaimnak.

Az utánfutó veszélyességéről

Levezetés gyanánt szeretnék elidőzni a Bors Online portálon 2019-ben (!) megjelent cikknél, valamint az ezen alapuló Veol-cikknél. Az előbbiből elrettentésül idézek pár bekezdést:

"Jól néz ki, kényelmes, és a gyerekek is szeretik a biciklire szerelhető utánfutót. A rossz hír viszont: amellett, hogy drága, még biztonságosnak sem mondható.

A szakértő szerint az utánfutós megoldás a KRESZ szerint szabálytalan, mivel a rendelet egyértelműen meghatározza, hogy a gyermeket hogyan lehet szállítani.

- A tekerő ember előtt vagy mögött rögzített ülések teljesen szabályosak. Ezek magán a járművön vannak, nem pedig egy utánfutón. Bármilyen eszköz, amit a kerékpár hátuljára rakunk fel, nem merev, hanem egyfajta csuklós megoldással van rögzítve, ezek pedig a gyerekekre nézve nem biztonságosak - magyarázta Dobrocsi Endre közlekedésbiztonsági szakértő, majd hozzátette, hogy ezeket az eszközöket nem vizsgálják egészen addig, amíg valami probléma nem adódik. Természetesen ha valamelyiket fokozottan balesetveszélyesnek ítélik, akkor bevonják.

A legveszélyesebb, hogy a szülő nem látja a gyereket és kontaktust sem tudnak kialakítani, így a szülő csak jóval később veszi észre, ha baj van. Ezzel szemben a gyerekülésnél olyan közel van a gyerek, hogy szinte hozzánk ér, nem véletlenül ezt tekintjük a helyes szállítási módnak.

[...]

Rengetegféle gyerekszállító utánfutót találunk a piacon, már néhány nagyobb áruházban is találkozhatunk ezekkel a kiegészítőkkel. A KRESZ egyértelműen megadja a méreteket, ezért ezekbe általában csak egy személy fér bele, két gyereket sok esetben se nem praktikus, se nem biztonságos beleültetni, sőt ezt a megoldást is csak a gyerek hatodik szülinapjáig használhatjuk. Az árak nagyon eltérőek: van, amely közel 200 ezer forintot kóstál, míg az olcsóbb fajták már 50-70 ezerért beszerezhetők. Használtan, de még jó állapotban ennek a töredékéért is megvehetjük. Utóbbinál azonban egy próbakör és egy terhelés nem árt, hogy meggyőződjünk róla, valóban a lehető legbiztonságosabb-e a szerkezet. A gyerekülések ennél jobban megérik. Egy jobb fajtát már 20-25 ezer forint környékén is beszerezhetünk, de az olcsóbb fajtákhoz ennek akár a feléért is hozzájuthatunk. Ebből érdemes olyat választani, amelynek állítható a lábtartója, így a gyerek nem növi ki olyan gyorsan és sokkal tovább használhatjuk majd az ülést."

A szabálytalanságra vonatkozó, a cikkben nem bizonyított állítást fentebb kielégítően megcáfoltam. (A cikkben idézett szakértőt megbántani nem akarom, de szerintem téved.) Az utánfutó kontra pótülés vitába nem kívánok beleszólni, mivel ezt (a Bors-cikknél sokkal pártatlanabbul) bőségesen megteszik az általam a Flowcycle oldaláról fentebb hivatkozott cikkek. De az utánfutó veszélyességéről mindenképpen szeretnék pár szót mondani - nem mint valamiféle szakértő, hanem mint a fizikában jártas, tartós használó. Annál is inkább, mivel időnként felröppen a hír, hogy veszélyessége miatt betiltották.

Mindenekelőtt szeretnék rámutatni, hogy az utánfutóval való biztonságos kerékpáros közlekedés trükkjei csak részét jelentik egy nagyobb tudáshalmaznak, aminek becsületes neve: tudatos és figyelmes kerékpáros közlekedés. Aki ezt nem sajátította el, az az életével játszik (utánfutó nélkül is), és persze a gyermekéével is (utánfutóval, vagy akár pótüléssel is). Tehát nem maga az utánfutó a veszélyes, hanem az azt húzó, alacsony közlekedési kultúrával megvert kerékpáros. Erről a témáról egy másik helyen írok részletesebben, és itt csak a sajátosan utánfutós trükkjeimet fogom ismertetni. Ezeket e sorok írásakor (2025-ben) hetente két-három alkalommal szoktam a gyakorlatban bevetni Pécel és Maglód között (5-5 km), amibe emelkedő és lejtő, a 31-es főút és kertvárosi utca egyaránt beleesik. Nyaranta pedig a Balaton mellett, illetve Budapest külső kerületeiben vezető kerékpárutakon, kis forgalmú utcákban járok szekérrel.

Láthatóvá teszem magam. Sötétben, esőben, szürkületkor módon kivilágítom a kerékpárt és az utánfutót. Sárga mellényt is hordok.

Karbantartom a szerkezetet. A gumik nyomását, kopottságát, a kerék lötyögését és a vonórúd csatlakozását induláskor feltétlenül ellenőrzöm.

Bekötöm a gyereket. Ezalól csak a szekér gyalogos tolása jelent kivételt. Szép időben is levonom a bogárhálót, szélben-esőben a ponyvát.

Kerékpárosoknak a csengővel jelzek. Ez elsősorban kerékpárúton fontos, mert az ott közlekedők nem számítanak arra, hogy egy utánfutós bicikli akarja előzni őket, és nem hagynak elég helyet.

Hátul nincs szemem, ezért sűrűn nézegetek oldalra és hátra. Ez magános kerékpározáskor is jó ötlet, de szekérrel még inkább. Persze a fülem működik hátrafelé is, így ha a gyerek kiabál, azt meghallom. Ilyenkor általában nincs nagy baj (pl. testvérháború vagy szomjúság). A közlekedési jellegű veszélyforrások éppen nem a szekérnél jelentkeznek először, feltéve, hogy az jó műszaki állapotban van.

A szekér némiképp lelassít. Ezzel előre számolok, és a kereszteződésekben ez alapján becsülöm a hátralévő időt. Ugyanígy kell kalkulálnom azzal, hogy az utánfutóval igen lomhán tudom felvenni a végsebességemet (ami a terheletlennél 2-3 km/h-val kisebb).

A szekér valamivel szélesebb, mint a kormányom. Ezért ha főúton nagyobb jármű közelít hátulról, akkor legalább a jobb kerekével lehúzódom az útpadkára. (Maga a biciklikerék a jobb manőverezhetőség végett az aszfalton marad.) De ha kamion közeleg, vagy emelkedőn sűrű kocsisor alakulna ki mögöttem, bizony egészen és tartósan le szoktam vonulni a padkára, és amennyire lehet, ott tekerek egy darabig.

A szekér nem fog velem együtt felborulni. Ez éppen annak a csuklós (az enyémen rugós) csatlakozásnak köszönhető, amit Dobrocsi Endre veszélyesnek ítél. Ezt a bicaj szándékos ledöntésével bárki ellenőrizheti. Egyébként ha a szekér árokba sodródik (vagy a biciklivel együtt beborul oda), akkor sem esik akkorát a gyerek, mint ha pótülésben ülne. A szekér fémváza és a biztonsági öv megvédi az olyan borulás alkalmával, amit nem egy gázoló autó okoz.

Az oldalról jövő és engem látó autós nem fogja elütni a szekeret. Más szóval: ha valaki olyan lendülettel jön be oldalról, hogy veszélyezteti a gyereket a szekérben, az már engem se látott rendesen.

A szekér alig látszik ki a kocsik mögül. Ennek leginkább akkor van jelentősége, ha parkoló kocsi mögül hajtok ki az úttestre. Tapasztalatom szerint az autósok nem veszik rossz néven, ha ehelyett egyszerűen kitolom oda a szerelvényt, és már az úttesten szállok fel.

A szekérben aludni is lehet. Ennek biztonsági vonzata abban áll, hogy egy bóbiskoló gyereket a pótülésben kézzel kell tartanom, míg a szekérben a heveder tartja a helyén.

A szekér rokonszenves. Számtalanszor tapasztaltam, hogy az autósok átengedtek, mikor látták, hogy gyereket húzok magam után. Szokatlansága azonnal felhívja magára a figyelmet gyalogos környezetben is. Emlékszem, egy balatoni nyaralás második estéjén szuszogva toltam a szerelvényt a kenesei löszfal tetejének kerékpárútján, mikor egy fiatal pár sétált el mellettünk. A lány megkérdezte a fiút: "Hát ez meg mi?" - "Ez egy ilyen kutyaizé..." - "Gyerekek vannak benne! Megzabálom!!" - ...és hasonló reakciókat kaptunk, amerre csak jártunk.

Németh Ferenc, 2025

Epilógus: Saját szekerem szabályossága

A fenti jogi levezetésben szándékosan kerültem saját gyermekutánfutóm szabályosságának kérdését. Amint láthattuk, a Hamax Ixplorer szélessége a jogszabályi határnál nagyobb. Ezt igyekeztem a Decathlon áruházzal folytatott levelezésben tisztázni. Az eredmény eléggé felemásra sikerült:

2025. április 3.

Tisztelt Decathlon Ügyfélszolgálat!

Néhány éve vásároltam Önöknél egy Hamax Ixplorer márkájú kerékpár-utánfutót, és azóta is nagy megelégedéssel használom. Ennek történetéről honlapomra írtam is egy hosszabb cikket, melyben sok technikai és jogi vonatkozásra kitérek. Ezek közt a fő hangsúlyt a gyermekszállítás megengedettsége kapta.

https://orszagcsavargo.hu/SZEKER.HTM

Elvarratlanul csupán az a szál maradt, hogy a hazai szabályozás (a cikkben is hivatkozott Köhém-rendelet) szerint a kerékpár-utánfutó maximális szélessége 70 cm lehet, míg az Ixplorer 85 cm széles.

Ezzel kapcsolatban szeretném Önöktől megkérdezni a következőket:

- A termék behozatalakor szükség volt-e a Köhém-rendeletnek való megfelelőség vizsgálatára?
- Van-e Önöknek valamilyen ideiglenes engedélyük a túlméretes utánfutó forgalmazására?
- Vagy kizárólag a vevő viseli a felelősséget, ha kimegy ilyen utánfutóval a közterületre?
- Tervezik-e Önök, hogy a készülő KRESZ-módosítás során közbenjárjanak a törvényhozónál a rendeletbeli szélességkorlát megnövelése érdekében?

Kérdéseim a jogi helyzet megnyugtató tisztázására irányulnak, azaz szeretnék nyugodt lélekkel tekerni közúton, gyermekeimet az utánfutóban szállítva.

Tisztelettel:
Németh Ferenc
[Lakcím]

2025. május 21.

Tisztelt Németh Ferenc!

Termékfelelős munkatársaink és a jogi csoportunk visszajelzése alapján a kerékpáros utánfutók forgalmazásával kapcsolatban az alábbi tájékoztatással tudunk szolgálni:

A termék rendelkezik az európai forgalmazáshoz szükséges CE jelöléssel, azonban az (újabb) EU szabvány és a (régebbi) magyar rendelet jelenleg valóban nincsen összhangban.

- A KÖHÉM rendeletnek megfelelést a behozatalkor nem kellett vizsgálni, hiszen az EU szabványnak a termék megfelel, az utánfutó CE jelöléssel rendelkezik, a KÖHÉM rendelet pedig nem a kerékpár utánfutókra írja elő a típusszabályt - az EU-ban is erre csak az említett szabvány irányadó -, hanem a forgalomban lévő utánfutók közül jelöli ki, hogy mi tehető kerékpár mögé.

- Álláspontunk szerint forgalmazhatósági követelményt sem sért az utánfutó, így arra a kérdésre alapvetően igen a válasz, hogy a használattal a fogyasztó vállalja a közúti szankció kockázatát. A saját felelősségre történő felhasználás esetén azonban fontos, hogy a vásárló tisztában legyen azzal a ténnyel, hogy a hatályos 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet alapján kerékpár utánfutóként a magyar forgalomban tartás paramétereit nem teljesíti a méretei miatt. Ezzel kapcsolatban a lehetőségeinkhez mérten minden megteszünk, hogy a webáruházunkban és az áruházainkban megvásárolható utánfutók esetén minél hamarabb elérhetővé tegyük a szükséges tájékoztatást.

A jogszabály alkotásban a Decathlon nem vesz részt sem nemzetközi, sem magyar szinten. A két szabályozás összehangolásában nem tudunk segíteni. Levele alapján azonban előre tudunk lépni a jelenlegi helyezettel kapcsolatos tájékoztatásban, így segítve az érdeklődőket, a vásárlókat.

A vásárlással kapcsolatban rendelkezik még a számlával, jótállási jeggyel, vagy egyéb igazoló dokumentummal? A fent leírtakra tekintettel szeretné megtartani az utánfutót, vagy így már nem kívánja használni, nem vállalja a felelősséget a felhasználással?

Bízunk benne, hogy válaszunkkal segítségére lehettünk. További kérdés esetén is keressen minket bizalommal!

Sportos üdvözlettel,
Wéber Tamás
Decathlon ügyfélszolgálat

2025. május 21.

Tisztelt Decathlon Ügyfélszolgálat!

Köszönöm a részletes választ!

Egy pontot szeretnék tisztázni: mit értenek Önök azon, hogy "a KÖHÉM rendelet pedig nem a kerékpár utánfutókra írja elő a típusszabályt"?

A rendelet így fogalmaz: "A kerékpárhoz kapcsolható legfeljebb 0,70 méter széles és legfeljebb 70 kilogramm össztömegű, egy kerekű vagy egytengelyű, két nyomon futó vontatmány (a továbbiakban: kerékpár utánfutó)."

Ebből számomra úgy tűnik, hogy jogi értelemben "kerékpárutánfutónak" csak azt a járművet lehet nevezni, ami eleget tesz ezeknek a méretparamétereknek, és erre nézve állítja azt a rendelet, hogy kerékpár után kötve részt vehet a közúti forgalomban.

Ha jól értem az Önök válaszát, a Decathlonnak az az álláspontja, hogy létezik egy olyan járműkategória, melynek neve az Önök áruházaiban, honlapján, katalógusaiban "kerékpárutánfutó," de a bele tartozó járműveket (pl. a Hamax Ixplorert) nem szabad kerékpár után kötve a közúton húzni.

Kétségtelen, hogy az egész piaci kommunikációban elemi érdekük lett volna úgy Önöknek, úgy a vásárlóknak, hogy ezt a furcsa helyzetet hangsúlyosan kiemeljék, és rámutassanak a vásárló felelősségére. Az, hogy ezt utólag megteszik, örömmel hallom. De a már megvásárolt több ezer jármű birtokosa ettől nem lesz boldogabb. (Alkalmasint a kereslet is csökkenni fog, hiszen immár csak gyalogos gyermekkocsiként lehet ezentúl árulni az Ixplorert.)

Ami engem illet, nyilvánvaló, hogy boldogan fogom ezután is használni az Ixplorert, visszavinni nem akarom. Lényegében olyan válaszra számítottam, amit Önöktől kaptam.

Csalódást egyedül azzal kapcsolatban tapasztalok, hogy Önök nem vesznek részt az új Kresz (és talán a Köhém-rendelet) témájában folyó tárgyalásokban. Azt reméltem, hogy ebben egy nagy sportáruháznak erősebb érdekérvényesítő képessége lehet, mint akár magánszemélyeknek, akár a kerékpáros érdekvédelmi szervezeteknek.

Még egyszer köszönöm a választ:
Németh Ferenc

2025. július 4.

Kedves Németh Ferenc!

Előző levelünkre hivatkozva küldjük a visszajelzésünket. Ezúton is elnézést kérünk, hogy a válaszunkig eltelt idő hosszadalmas volt.

Mint azt előző levelünkben is jeleztük, nincs összhangban az e körben már régóta nem módosított KÖHÉM rendelet, valamint az időközben a kerékpárutánfutók kapcsán megjelent új Európai Uniós szabványok (EN15918:2011+A2:2017, EN1888-2:2018). Ezen szabványoknak az általunk forgalmazott termékek teljeskörűen megfelelnek, így az Európai Unió területén forgalmazásuk nem tiltott.

Kérdésére, miszerint mit értünk azon, hogy a KÖHÉM rendelet pedig nem a kerékpár utánfutókra írja elő a típusszabályt, azt a pontosítást tudjuk adni, hogy a jogszabály hatálya a járművek megfelelőségére, és típusjóváhagyására vonatkozóan tartalmaz - elsősorban annak mellékleteiben - részletes elvárásokat és hatósági jóváhagyási kötelezettségeket a körben, hogy egy jármű használata mikor engedélyezhető Magyarországon. Az Ön által is hivatkozott rendelkezésen felül azonban a kerékpár utánfutókra típusjóváhagyási vagy egyéb megfeleltetési követelményt, hatósági jóváhagyási kötelezettséget a rendelet nem tartalmaz. Ebből is ered az a kettősség, hogy míg az Európai Uniós szabványok már egy nagyobb méretű kerékpárutánfutót fogadnak el megfelelőnek, addig a magyar jogszabály az utakra egy kisebb szélességű utánfutót enged fel.

Levele nagyon hasznos volt számunkra, ugyanis felhívta a figyelmünket a szabályozás kettőségére. Ennek nyomán a jövőben felhívjuk a vásárlóink figyelmét, hogy a termék a hatályos szabványoknak (EN15918:2011+A2:2017, EN1888-2:2018) megfelel, azonban a jelenleg hatályos 6./1990. (IV.12) KöHéM. rendelet 116. § (7) bekezdésében foglalt követelményt nem teljesíti szélessége okán, miszerint: a kerékpárhoz kapcsolható legfeljebb 0,70 méter széles vontatmány. Ennek megfelelően a termék kerékpár után kötése magyar közúton a hivatkozott jogszabálynak nem felel meg. Ennek megfelelően a terméket kerékpár után kötve magyar közúton minden vásárló csak saját felelősségre használja.

A termék megfelel a babakocsira vonatkozó EN 1888:2018 szabványnak, így a forgalmazásához az általunk megküldött tájékoztató szöveg szükséges, valamint a termék elnevezésében feltüntethető a babakocsi.

Bízunk benne, hogy válaszunkkal segítségére lehettünk. További kérdés esetén keressen minket bizalommal!

Sportos üdvözlettel,
Wéber Tamás
Decathlon ügyfélszolgálat