előző nap        a főlapra        következő nap

3. nap: 2019. VII. 6. (szo) 845 - 2245
Sepsiszentgyörgy - (kocsival) Bodzavám - (könnyű kerékpárral) - Bodza völgye - Száraz-Piroska völgye - Ördög keze - (gyalog) Csukás-csúcs - (az odamenethez hasonló módon) Bodzavám - Sepsiszentgyörgy - Nádastöve.
42 km (kerékpárral és gyalog)

190706-062214 190706-065324

Körülbelül fél hatkor keltem. A Nap lapos fénypászmát küldött az erdő lombjain át a sátram felé. Összeszedtem a sátramat, de sajnos a tegnapi ruhámat, melyet a legközelebbi fa villájába akasztottam szellőzés végett, elfelejtettem onnan leakasztani. A rönkasztalnál sebesen megreggeliztünk, hogy hétre leérhessünk a Líceum elé.

190706-065450 190706-065522 190706-070206

Laci a saját kerékpárját és az általa SK-nak kölcsönadott hegyigépet már felrakta a saját kocsijára. Harmadiknak az én fekete paripám került fel. A rögzítés az az első tengely gyorszárjával és a hátsó kerék gumipókozásával történt. Ennek megfelelően az első kerék kiszerelve a csomagtartóban utazott.

190706-075932 190706-082338 190706-084902
190706-085258 190706-091914 190706-091932

Laci még kezdő, óvatos sofőr, ezért a (betelepített románok által körülbelül a XVIII. század óta lakott) Bodzavámba jó komótosan érkeztünk meg. Itt leszedtük és összeszereltük kerékpárjainkat. Először a jobbra ágazó utat választottuk a két murvaút közül, mert itt a Súgó-patak mesésen szép forrásmészkő padokon pántlikázik alá, egy helyen háromméteres vízesést alkotva.

190706-092050 190706-092742 190706-093922
190706-093928 190706-094232 190706-094548
190706-094652 190706-094702 190706-094936

A patak mellett reggelizőasztal kínálta magát, tágas kilátással a barna, szürke és narancsvörös színben pompázó hordalékkúpra és kavicstorlaszokra. Aztán hasunkat simogatva, fényképezőgépünket csattogtatva bemerészkedtükk a kissé csúszós, víz lepte felszínen a felszínen a legnagyobb torlaszig. A másik asztalnál már ült egy család: tekintetük a tájon legelészve a mi csetlés-botlásunkon is jót mulathatott.

190706-095244 190706-095248 190706-095512
190706-101754 190706-102748 190706-104224

Mi nem e patakot követtük fölfelé, hanem visszagurultunk az elágazásba, és a nagyszemű törmelékkel javított dózerúton tartottunk fölfelé a Bodza-patak völgyében, Laci rengeteg virágot mutatott nekünk az út mentén, melyek közül a katángkórót, a harangvirágot és a zergeboglárt jegyeztem meg. Régóta hadak útja volt ez a völgy; egy román emlékmű (becenevén az "országegyesítő háború emlékműve") jelezte, hogy itt is elhullott sok regáti katona, mikor a románok orvul ránk törtek 1916-ban, és a válaszcsapás során számos csatában megvertük őket.

190706-105454 190706-105700 190706-110348

Ezen emlékmű mögött egy kötélpálya betonpillérének maradványa állt; ezt 1920-ban építették. Továbbhaladva érintettük a Leány-mezőt, ahol az 1600-as években a betörő (és a zsákmánnyal sebbel-lobbal távozó) tatár csapat mészárolt le sok zajzoni leányt. Miután megparancsolták nekik, hogy táncoljanak, megerőszakolták, majd leöldösték őket. Laci ezt a történetet mint történelmi alappal rendelkező mondát mesélte el nekünk. (A történelem csakugyan tudósít egy tatár betörésről 1658-ból, és a Leány-patak, Tatár-patak ma is létező helynevek a környéken.)

190706-110508 190706-111336 190706-111342
190706-111542 190706-111628 190706-111650

Az úton feljebb haladva egy juhnyájon toltuk keresztül bicajunkat. A pásztornak hat kutyája volt, és nagyjából féken is tudta tartani őket. Laci előzetesen alaposan kiképzett bennünket a teendőkről. Eszerint a bicikliket a kutyák felé kell tartani, és mögéjük bújni. Több fős társaságban mindig egymás mellett haladjunk (szigorúan tolva) úgy, hogy kifelé mindig bicikli álljon. Ne rugdossunk a kutyák felé, botot se emeljünk rájuk, legfeljebb alacsonyan tartva adjunk nyomatékot szelíd szavak képében kifejezett emberi felsőbbségünknek.

190706-112454 190706-112458 190706-113824

A meredekké váló murvaúton egyre többet toltunk. Lacinak mesés áttételei voltak, erőnléte is sokkal jobb a miénknél, ezért ő csak a kedvünkért szállt le néha, különben előttünk haladt az erdőben, időnként hopp-hopp-hopp! kiáltásokkal jelezve a medvének, hogy közeledünk, vonuljon el szépszerével. Ha ugyanis a medve hirtelen találkozik az emberrel, gyakran megriad, és akkor támadhat is. Laci elmesélte, hogy egy ízben a fára felmászott bocsa alatt mászkáló anyamedvét riasztott odébb, amely észrevévén, hogy kölyke nem követi, menten megfordult, és őrületes bőgéssel megtámadta őt. "Szerencsére csak a fáig tartott a rohama" - mondta barátunk - "különben most bajosan tudnálak kalauzolni benneteket." Lacinál biztonsági eszközként egy sokkoló is volt, főként a kutyák ellen, amelyek már a hangjától is elfutnak.

190706-114038 190706-114736 190706-115436

Továbbhaladtunk a Piroska-patak szurdokán, és az egyik vízeséséhez le is másztunk balra a sűrű fiatalosban. Most, kisvízkor is bőségesen hömpölygött alá, de a magasabb helyeken szemétkupacok látszottak, aminek eredetét hamarosan meg is találtuk a közeli villák lakóiban, akik a vízesés fölött ide ürítik szemetüket, és az lehordódva ocsmányul meggyűlik a forgókban és a parton. Laci sűrűn jár ide; a másik oldalról is leereszkedett már hozzá, és jól tudja, melyik hely biztonságos, és melyik omlik könnyen. Felhívta figyelmünket arra, hogy a Csukás-hegység alapkőzete, a kavicsos konglomerátum nem állékony, és a tetejébe vizesen igen csúszik.

190706-115634 190706-120240 190706-120630
190706-121750 190706-122626 190706-122636

Egy vízszintesebb területen érintettük az utolsó forrást: az út alól fakadt, farönkök közé foglalták, és a pásztorok meg favágók igényeit szolgálta. SK nem akart belőle inni, beérte egy lejjebb fakadó csurgóból kiszürcsölt vízzel. E forrásunk fölött a túloldali eszternánál birkanyáj tanyázott, a pásztor a karámban hadonászva terelgette őket. Szerencsére nem jöttek ki, így a kutyák sem figyeltek fel ránk. Ugyanitt egy látványos rönktelep is terpeszkedett. A szállítható méretre darabolt rönkök szépen rendben, járófolyosókkal elválasztva várták életük folytatódását - a kályháig.

190706-122702 190706-123156 190706-123248
190706-123506 190706-123822 190706-124250

Kevéssel e hely fölött a Piroska-patak elapadt, és a terjedelmes homokpadok tanúsága szerint szerint csak időszakosan jelentkezett áradások formájában. Vagyis immár a Száraz-Piroska völgyében haladtunk - egyelőre még nyeregben maradva, de jól le lassulva. Egy szerpentinen kikapaszkodtunk ebből a völgyből, és egy óra tájban belefutottunk a következő nyájba. A birkák a szemközti hegyoldalban legeltek, és az őrzői messze lézengvén észre sem vettek bennünket. Ez lett volna a harmadik hely, ahol kutyák támadhattak volna ránk.

190706-125928 190706-125954 190706-131744
190706-132728 190706-133158 190706-133332
190706-133624 190706-133732 190706-134006
190706-134344 190706-134354 190706-134826
190706-134912 190706-135022 190706-135140

Ezután egy tarvágáshoz értünk, amely részben párévesnek, részben pedig egészen frissnek tűnt. Laci elmondása szerint ez egy medveetető- és -lövőhely volt valamikor - valószínűleg orvvadászoké. A hegyoldalban Láttunk egy budit is - ezt valószínűleg a letermelést végző munkások számára állították fel. Ugyanezek a favágók pillepalackokat, egy motoros fűrész láncát és más szemetet is a helyszínen hagytak. A letermelt nyesedék egy része is az úton maradt. E torlaszon még átrángattuk gépeinket, de két órakor, az erdőbe beérve már boldogan lekötöttük őket egy kidőlt fa törzse mellé, és minden értéket magunkhoz véve gyalog indultunk tovább a vízmosás melletti jelzetlen ösvényen.

190706-135530 190706-140516 190706-140618
190706-140856 190706-141530 190706-141712
190706-142324 190706-142756 190706-142830

A fenyves egy helyen megnyílt, kiértünk egy hosszú, virágos rétre. Ezen ösvény nem volt, de nagyon hívogatóan kínálta magát egy utolsó étkezésre. Igazán elkelt már egy pihenő, mert utána erős kaptatók következtek.

190706-142844 190706-144522 190706-144930
190706-145938 190706-150046 190706-150656

Az elsőn rögtön kiemelkedtünk újra elszűkült völgyünkből. Átharántoltunk a piros kereszt jelzéshez. A jelzést éppen román hegyimentők (önkéntes fiatalok) gondozták. A kidőlt fák köré először kerülőket gallyaztak ki, ezután egy fehér jelzésalapot helyeztek el a fenyők törzsén, és barnákat a sziklákon. Ahol a fehér festék megfolyt, ott szürke peremet is festettek köréjük. Magát a piros keresztet később helyezik el a jelzésalapon. Ez a "kétmenetes" festési mód időigényes, de az eredménye szebb lesz, és a fehér alapon a piros szín élénkebbnek is hat, így sötétben is jobban látszik, mintha egy menetben, közvetlenül a törzsre volna felhordva. A jelzésfestők rendszerint önkéntes alapon, de turistaegyesületi keretek közt dolgoznak, ami fegyelmezettséget és áldozatkészséget igényel.

190706-151430 190706-151558 190706-151610
190706-151614 190706-152040 190706-152122

Eleddig komótosan, lihegve lépdeltünk, és itt-ott a fák ágaiba fogódzkodtunk, de az erdőhatárra érve, az első sziklatornyok tövénél már alább adtuk, és a törpefenyők gyökérhajtásaiba kapaszkodva kúsztunk-másztunk tovább. Három-négy szerpentinfordulóval kiértünk egy gerincszerű terepszakaszra. Újra megnyílt a táj, az erdő végleg elmaradt, és térdig érő törpefenyő vette át az uralmat. Tekintetünk előtt pazar kilátás tárult fel, közeli és távoli sziklaalakzatok mosolyogtak vissza ránk. A közelben, egy festői katlan túloldalán az Ördög keze, a láthatáron pedig a Csukás 1950 méteres csúcsa emelkedett. Idáig ellátszottak a rajta fürtökben lógó, fényképezkedő turisták. SK úgy döntött, hogy nem jön velünk, hanem lepihen, és megvár bennünket ezen a párkányon.

190706-152748 190706-153734 190706-154026
190706-154042 190706-154200 190706-154204

Így hát Lacival kettesben folytattuk utunkat fölfelé - egyre nagyobb kaptatókon, gyepes-törpefenyős, kerek dombok között. A jelzéseket oszlopokra festették: ezek is frissek voltak, és talán magát a jelzett utat is áthelyezték nemrég. Ezért nehéz is volt követni, mert még nem volt kitaposva rendesen. Vízmosásokban, köves debrőkben, följebb pedig meredek gyepes oldalakban kúsztunk fölfelé. A csapást keresgélve meg-megálltunk virágot nézni és fotózni - errefelé már a kék encián is nyílik.

190706-154514 190706-155308 190706-155534
190706-155632 190706-160200 190706-160610

Így értünk fel négy óra körül a főgerincre, ahonnan már csak egy macskaugrás volt a Csukás csúcsa. Fel is ballagtunk oda, és farkasszemet néztünk a román zászlóval. Nekem mindegyre az járt a fejemben, hogy hazám határán járok, ezt jelzi a román trikolor. Egy román legenda szerint még Trianon előtt felhozták ide a román királyt (ha jól értettem, minden évben), hogy megszemlélhesse leendő új birodalmát - és csakugyan nagyon messzire be lehet itt látni Romániából Erdélybe.

190706-160742 190706-160946 190706-160950
190706-161302 190706-161310 190706-161858

Mi is alaposan kibámészkodtuk magunkat, csodáltuk a tájat, a távolabbi sziklaképződményeket, toronycsoportokat. Laci meg is nevezett néhányat, például a Galambot és a Szfinxet. Jöttek-mentek a felhők, finom hűvös szél fújt.

190706-162354 190706-163218 190706-164934
190706-170140 190706-170150 190706-170240

Aztán megindultunk lefelé. Élvezettel láttam, hogy a Nap már más szögből süt, és az árnyékok sokkal erélyesebbé váltak. Lábam görcsölni kezdett, és mire visszaértünk SK-hoz, mindkét szabóizmom sztrájkba lépett. (Ez az izom forgatja a felemelt lábat, és ebben ma sokszor volt részem.) Vacsora közben hason fekve, sziszegve küzdöttem a görccsel, és döntetlenre álltam vele, mikor a figyelmes Laci jutalmul átadott nekünk egy-egy doboz kólát (a koffein miatt), nekem pedig a görcsre még egy szőlőcukrot is. Ez segített is rajtam.

190706-172748 190706-175122 190706-175216

Öt órától körülbelül fél hatig pihentünk ezen a párkányon. A hűvös levegőt megérezve lassan összeszedtük magunkat, és a piros kereszten ereszkedni kezdtünk az ide vezető utunkon. Fenyőágakba és gyökerekbe kapaszkodva elhagytuk az utolsó szikladarabot, és meredek hegyoldalban, fenyvesben levergődtünk a hosszú virágos rétre, majd innen a vízmosás mellett oldalazó úton hat órára visszaértünk a biciklikhez.

190706-185638 190706-185644 190706-195346

Itt kezdődött a jutalomjáték! Laci az első métereken még tolta, aztán felpattant és előrevágtatott. SK igen óvatosan tolta lefelé, majd hogy nagyon le ne maradjon, felszállt, és lassan, az esésre vigyázva ereszkedett utána. Én félúton maradtam közöttük - szinte végig nyeregben próbáltam leküzdeni a lejtőket. Ez persze nem mindig sikerült: többször le kellett pattannom, hogy fel ne boruljak.

Ahogy járható terepre jutottunk, megnyomtam a gopró indítógombját. A szerpentinen, a Száraz-Piroska völgyében, majd az utolsó forrástól kezdve próbáltam filmre vinni a gurulás gyönyörű élményét. A birkanyájak most messzebb jártak az úttól, a kutyák meg sem szólaltak, nemigen kellett leszállnunk miattuk. Vizet is vettünk, aztán visszajutottunk a szinte vízszintes terepre. Rögtön érezni kezdtük a kerekünk alatt a nagy szemű kőzúzalékot. Nekem a csengőm nyeklett hátra öt percenként, ezt mindig utána kellett igazítanom. A kocsihoz körülbelül 8 órára értünk le, odáig piknikező, kaszáló emberek, rönk- és szénaszállító járművek kerültek utunkba.

190706-201526 190706-204034 190706-205920

Bodzavámon felraktuk a bicikliket a csomagtartóra. Eközben odajött hozzánk egy cigánylegény, s megkérdezte: eladók-e a biciklik. Nagyot nevettünk, hiszen az előző kérdésére azt feleltük, hogy Magyarországról jöttünk, túrázunk. Ezután Laci a volánhoz ült, és hazaindultunk Sepsiszentgyörgyre. A csorda ugyanekkor tért haza a legelőről. Bodzavám főutcáján kemény tőgyű, gömbölyű tehenek lépdeltek az úttest felezővonalán. Mikor hazaértek, a kaput megismerve befordultak rajta. Az autósok türelmesen kivárták őket.

Sepsiszentgyörgyön egy éjjel-nappali boltban bevásároltunk; én főzéshez is vettem kellékeket, például tojást. Szétcsomagoltunk mindent, és kilenc órai reggeli találkozást megbeszélve elbúcsúztunk egymástól. Ugyanarra a táborhelyre tértünk vissza - részben azért, hogy visszaszerezzem a fa villájában lógva hagyott mezemet. Ugyanazon a helyen, de már sötétben vertünk sátrat. A Csukás nagy erőfeszítésre kényszerített bennünket de megérte: nem tudhatom, mikor kerülök vissza még a tájra. Lefekvés előtt a görcs ellen befaltam egy egész fürt banánt.