előző nap

a főlapra

44. nap: VIII. 13. 6⁰⁰ - 21⁰⁰
Besztercebánya (Banská Bystrica) - Szliács (Sliač) - Zólyom (Zvolen) - Korpona (Krupina) - Ipolyság (Šahy) - Rétság - Vác - Őrbottyán.
176,6 km

Kímélő étrend

Ezen a napon lényegében semmi nem történt, csak faltam a kilométereket. Besztercebányán csak átrobogtam - ezúttal az autópályával párhuzamos kis forgalmú úton, ami Szliácson át halad délnek. Az itteni katonai objektum előtt egy építkezés kijáratánál mirabella- és szilvafák kínálták magukat. Degeszre zabáltam magam, ami a reggeli szolid pirítóshoz képest nagy próbatétel volt - de nem lett belőle baj. Zólyomot sikerült megkerülnöm, bár valószínűleg gyorsabb lett volna, ha átmegyek rajta. Pénzem már nem volt; nápolyin és ropin, valamint gyümölcsön éltem.

Gyümölcskosár

Reklámtehén

Hazaértem

Verőce

Egegen kétnyelvű, hangos bemondószöveget hallottam valami autóból - a magyar kiejtés nem palócos, hanem tótos volt. Körülbelül három órakor léptem át a határt. Valahol már Magyarországon fagyit vettem. A 2-es úton egy autós dudált rám, bár nem volt igaza. Ahogy illik, a nagy útról letértem Kismaros felé, így értem el Vácot. A kálváriás parkban beszélgettem egy hazai túrázóval, aki most könnyű szereléssel tekert. Ő Dániát is megjárta már, jókat mesélt róla. Azt mondta, Németország nem is olyan drága hely - persze ő is a vadkempinges műfajt művelte. Szóba került az esti vízkészlet, amihez hozzáfűzte: "Kevesen értik meg, de vitathatatlan, hogy nincs jobb érzés este, mint amikor az ember megmossa a fenekét."

Ezután csöndesen hazatekertem Őrbottyánba a Vácról induló "alsó" országúton. Felmásztam a főutcán, amely fel volt túrva, és beton híján göröngyös is volt. A házunkhoz vezető utcában bokáig érő futóhomokba merültem. Ekképp az utolsó méterekre is maradt némi nehezítés a pályán. A mai derék menettel sikerült néhány napot megmentenem, hogy kellő módon rákészülhessek a debreceni virágkarneválra, amit a hölgyem társaságában nézhettem meg. Érkezési súlyom 105 kilogramm volt (11-gyel kevesebb az indulásinál), a bicikli üresen 53. Mindent összevéve szép túra volt mögöttem, amely lehetett volna hosszabb is, de a társaimmal együtt megtett szakasz kárpótolt a Balti-tengerért. Ekkor már megfogalmaztam magamban, hogy jövőre egyedül megyek, és feltétlenül elérem a tengert.