Velence
családi üdülés
2025. augusztus 29-31.

A nyár utolsó hétvégéjén leruccntunk Velencére. Juli ismerősének, Norbert atyának a plébániáján, a paplak épületében aludtunk.


A második nap reggelén nekigurultunk a tókerülő kerékpáros túraútvonalnak.

Pákozdon ismerőssel találkoztunk: Ilonkával, aki élettársával errefelé biciklizett. A férfi kerékpárja defektet kapott, ezért segítséget kértek. Nagy meglepetésemre "belső nélküli" kerék volt, melyen a külső gumi pereme valami teflonszerű felületre tapadt rá, és nagyon nehéz volt lepattintani. Sszerencsére sikerült megjavítanom, mert volt benne belső.

Nem sokkal ezután félórás záport vészeltünk át egy buszmegállóban.

Ellátogattunk a Miska huszár-szoborhoz, ahol ilyen időben is számos ember időzött - ők busszal jöttek.

A sukorói parkerdőben megáltunk a vadaspark bejáratánál, de nem mentünk be, mert a gyerekek elaludtak. Az eső újra eleredt, és végül már zuhogó záporban értünk vissza szállásunk közelébe, az evezősakadémiához.


Másnap Norbert atya misézni ment, de előtte reggeliztünk, beszélgettünk. Megnéztem a könyvtárát, mire nagyon kedvesen felajánlotta, hogy vigyek el néhány kötetet a raktárban lévő hagyatéki és adománykönyvekből. Egy héber és egy görög analitikai szótárat választottam, és egy görög szóelemző segédletet, mely az Újszövetség szövegét kísérte. Köszönöm szépen!

Kitekinmtettünk a tópartra, a gyerekek futkároztak a parton.

Hazafelé én biciklivel indultam, hogy mintegy befejezzem a lábdihegyi tábor megszakadt hazaútját.

Végül vonattal mentem haza - nem a Keletiből, mert azt éppen tatarozták (?), hanem az azt helyettesítő Kőbánya-felsőről.