Badacsonylábdihegy
dicsőítő tábor
2025. augusztus 16-20.

1. nap: 2025. VIII. 16., szombat

Az indulás reggelén a tegnapról maradt szendvicsek egyikét ettem meg, a másikat pirítva elraktam későbbre. Nagyon meleg volt, már reggel dőlt rólunk a víz. Összeszedtem a gyerekek ruháját, beraktunk a kocsiba néhány zöldséget, például az otthon termett paradicsomot. Juli kipucolta a hűtőt, pár csokit hűtőtáskába dugtam az útra. Először Juli lakójához kellett beugrani az Árpád híd környékén. Ide az M3-ason célszerű bemenni, de én az M2-est választottam, és persze el is vétettem a lehajtóját, mert nemigen járok arra. Ezután az M7-esre fordultunk rá, melyen Székesfehérvár előtt nagy torlódások alakultak ki.

A 7-es, 8-as utakon, majd Balatonfüreden át körülbelül fél háromra értük el a badacsonylábdihegyi Szent Anna közösségi házat. Ott épp ekkor készülődtek a délutáni dicsőítésre.

Felhordtam a szobába az összes holmit, különválasztva egy kis ételt aznapra. Leszedtem a bicikliket, és kocsival gurultam át a közvetlenül ott lévő strandra a gyerekekkel. A Szent Anna-karszalaggal ingyen beengedtek a strandra, mert a strandbelépőnk már fizetve volt. Fürödtünk, iszapoztunk, pisiltünk és fagyiztunk, a gyerekek mászókáztak. A fagyit megérdemelték, mert rendesen megették a sajtos-szalámis kiskatonákat. Vacsorára megettük a bableves felét és némi szalámis kenyeret.

A gyerekek elég jól elaludtak, ám éjfél előtt megérkeztek a szomszéd szobába Katinkáék három leánygyermekkel, és ők elég hosszan visongtak, hisztiztek. A szokásos módon, a két gyerek között ide-oda pattogva sikerült őket elaltatnom.

2. nap: 2025. VIII. 17., vasárnap.
58,5 km, átlag: 13,5 km/h

Julinak csak délután háromtól volt dolga a dicsőítőkkel, addig keszthelyi biciklitúrát terveztünk a Balaton-kerülés során eltűnt gumilepedő nyomában. Megreggeliztünk, ennivalót, fürdő- és váltóruhát csomagoltam. Kilenckor indultunk a táborunk fölött elhaladó római úton, majd a kerékpárúton 11 körül értük el Keszthelyen a "vizes játszóteret." Én elhatoltam a Pete Ferenc kollégiumig, de a lepedőt sem a talált tárgyak között, sem a szobákban nem találtam.

Visszatértem a játszótérhez, megebédeltem. A gyerekek fagyit ettek, Miklós pólója vizes lett, mert egy szülő rossz irányba tekerte fiának a vízikereket, és ráfröccsent egy fél vödör víz. Egy futó zápor hatására elhagytuk a helyet, és egy alkalmas helyen szétváltunk. Juli hazasietett a dicsőítésre, mi pedig Gyenesdiáson megkerestük a Lidlit, és nagy bevásárlást rendeztünk, főleg az esti szalonnasütéshez. Ezután egy hajóállomásnál álltunk meg játszóterezni, majd a Soós-öbölnél egy gyors fürdés végett.

Fél hat után érkeztünk haza.

A gyerekek bicikliztek, rohangáltak. Miklós kétszer elesett, véres térdét bekötöztem. Ezután az egész csapat hozzálátott a sütögetéshez. Papír helyett perjeszálakkal csiholtunk tüzet, a háznál bőven akad fahasáb, nyárs és mindenféle tányér.

Hangulatos, szertartásos módon megsütöttük, majd jól beszélgetve elköltöttük a nyárson sült szalonnát, kolbászt, hagymát és cukkinit. A mi szalonnánk szégyenszemre főtt császár volt, mert a Lidliben mást nem lehet kapni.

A gyerekek lezuhanyoztak, majd nagyokat visongva rohangálva bandáztak, a szivacsokon ugráltak a kislányokkal. Eközben naplót írtam, majd begyűjtöttem és elaltattam őket.

3. nap: 2025. VIII. 18., hétfő.

Ma kimostam a felgyülemlett szennyes ruhát, és reggeli után ki is teregettem. A gyerekek a strand előtt fölkéredzkedtek az emeletre, ahol a dicsőítés és a bizonyságtevés már tartott.

Itt alkalmam nyílt pár képet készíteni, illetve belehallgattam egy berkeken belüli vitába arról, hogy egy bizonyos ütős hangszer vajon sámándobnak minősül-e alakja és hangja folytán, vagy mentesül e dehonesztáló besorolás alól amiatt, hogy "fel lett szentelve Jézus nevében." Érdekes csapat ezek a dicsőítők: számomra a Hit Gyülekezetében kezdett kereszténységem szelídebb változatának tűntek, ideértve a lelkes, őszinte hitet, de a kiforratlan teológiát és a beltenyésztett karizmatikus zsargont is.

Ezután a gyerekekkel kimentem a strandra; felváltva múlattuk az időt vízben és szárazon. Most kellemes, enyhén szeles, derült idő volt. Juli ebéd után kijött hozzánk, hozott levest és rizses húst, majd visszament a délutáni alkalomra. Beszámolt arról, hogy lehetősége van a gyerekekkel szombatig a táborban maradni, miután a dicsőítők is távoztak a 20-ai nevezetes záróesemény, a reggeli szigligeti zászlós imádkozás után. Ez azt jelentette, hogy 20-án biciklivel térek haza. Meg is kezdtem a haza út tervezését: a legsimább úton 205 kilométer.

Aztán Juli visszament, este pedig bevásárolt az ünnepre, Miklóst magával vive. Én leszedtem a megszáradt ruhákat, lefektettem a gyerekeket, majd Juli is hazatért.

4. nap: 2025. VIII. 19., kedd.

A tegnapihoz hasonlóan reggeliztünk, mostunk, majd kimentem a strandra. Viszont most Juli teregetés után hamarabb kijött hozzánk, mert ötletével ellentétben a társaság mindenképpen zárt térben akart imádkozni és énekelni. A strandon élénk szél fújt, ezért sokat hevertünk, beszélgettünk, játszótereztünk. Én a II. Vatikáni Zsinatról olvasgattam hivatalos dokumentumokat egy készülő pedagógiai vitairatom számára.

Estére visszamentünk, megettük a dobozokban hozatott vacsorát: zöldséges halat és levest. A gyerekek a tetőtéri laticeleken rajcsúroztak, aztán mesét olvastam nekik, miközben Juli a csapattal imádkozott, énekelt.

Kora délutánra az egész csapat kijött a strandra. Érdekes jelenetet adatk elő a pontonokból összerakott stég végén: Jeremiás prófétát a király fogságra veti, és ezt sajátos módon Jeruzsálem egyik víztartó ciszternájában sikerült végrehajtania. A medencében éppen nem volt víz, így Jeremiás a sárba merült bele. Aztán befolyásos barátai kiszabadíttatták őt.

A jelenet csöndben zajlott, a bibliai szöveg felolvasása is a strandoló közönség hallomása nélkül történt meg. Ha jól értettem, ez a jelenet egy prófétai cselekedetnek volt szánva, ami a protestáns karizmatikus keresztények körében legalábbis elméletben elfogadott hitgyakorlat, még ha nem cselekszik is széltében. Én a Hit Gyülekezetébn töltött éveim óta eléggé eltávolodtam az ilyen cselekedetektől, de elvben nem zárom ki, hogy ilyet bármely felekezet a hívek és a körülállók épülésére cselekedhet.

A szobába visszatérve Juli jelezte, hogy mégsem marad itt a gyerekekkel, főként azért, mert nem merne velük a szekérrel az úton átimbolyogni, és a strandot is túl iszaposnak találta. Ezután a gyerekeket lefürösztöttem és elaltattam.

5. nap: 2025. VIII. 20., szerda
167,8 km

Reggel áthoztam a kocsit a strandparkolóból, majd elkezdtem pakolni. Juli a csapattal Szigligetre ment, hogy nyitás előtt a vár ormán imádkozzanak és zászlót lobogtassanak. Ezalatt föltettem a szekeret és a kis bicikliket a kocsitetőre, megetettem a gyerekeket. Aztán Juli hazatért, nekilátott a takarításnak.

Fél tizenegykor indultam biciklivel és szélsebesen (vagyis húsz fölötti átlaggal) eltekertem a füredi Bercsényi-forrásig.

Innen Fűzfőig, ahogy tudtam, a 71-es utat használtam (ez sűrűn biciklitilos). Különleges látványt nyújtott Balatonfűzfő városházája a vadon közepén. Colorchemia-lakótelep, rozsdásodó Nitrokémia-üzem (Niké út is van a közelben ennek jegyében) - egy letűnt kor felidézői, amikor a hazai gazdaságnak még hazai gyárak adták a gerincét.

Itt elhagytam a Balaton mellékét. Papkeszin megfürödtem a Sédben, hódrágta fák között.

Innentől már lassabban haladtam. Szilvát és almát ettem sós mogyoróval, így nem kellett megállnom, hogy kenyeret kenjek.

A Berhida - Nádasdladány - Székesfehérvár útvonalon haladtam tovább. A nagyvárosban még mindig az ősidőkből ismert pocsék kerékpárjárdákon kellett zötyögnöm, onnantól viszont jó minőségű kerékpárút van, jó sokáig.

A Pákozd-Sukoró útvonalon a tó fölötti erdőben haladtam, egy vadaskertet mellőzve. Sukorón nagyszabású evezősakadémia található, ott ruccantam ki a tóhoz, a strandot mellőzve.

Kápolnásnyéken, Vörösmarty szülőfalujában rátértem a 7-es útra (itt már ez nem biciklitilos). Annyira már nem voltam gazdája az időnek, hogy odaérhettem volna az esti tűzijátékra, ezért letettem róla.

Szépen fogyasztottam az utat, de Érdet már nem értem el, mert Tárnok után Juli felhívott, mondván, hogy álmos, és nem mer tovább autózni. Ő ugyanis betért Szárszón a rokonaihoz, és velük töltötte el a kora délutánt. Most a tárnoki pihenőben félreállt, és nekem vissza kellett tekernem odáig. Ő is kijött a pihenőből, felraktam a bicajt a tetőre, és kocsival mentünk haza.