10. nap: 2024. VII. 25. (cs)
22,6 km
Ma későn keltünk és indultunk, s a reggeli is darabokban zajlott le. Megérkezett egy kárpátaljai család: a férfi magyar, de egymással csak ukránul beszéltek. Velük egy köszönést váltottunk.
|
|
|
|
Áron a strandra ment reggelizni és mobilt töltetni. Itt találkoztunk; a hálóholmiját én szállítottam át a kocsiba. Megnéztük a hazavivő vonatjait, és körülbelül hatra céloztuk be a Szántódra visszaérkezést.
Fél tizenkettőkor indultunk Őszödre, ahol egy nagy szabadstrand van. Megállás, fagyizás most nem volt, és fürdeni is csak mi, férfiak mentünk be, mert erős szél fújt, és a Nap is vérszegényen sütött.
|
|
|
A gyerekek össze-vissza csatangoltak a játszóterek között. A víz langyos volt, de tele volt szúrós vízinövénnyel. Tízóraiféle hazait ettünk a pokrócon.
|
|
Négy óra tájban hazaindultunk. A szárszói strandon betértünk a Csilla nevű grillbüfébe. 7200 forintért vettünk meleg ételt, melyből a gyerekek is csipegettek, és kaptak jégkrémet is.
|
Fél hatra értünk a szállásra. Áron átcuccolt a hátizsákjába, mi pedig a helyi strandon folytattuk a napot. Juli észrevette, hogy Bandi papucsa Őszödön maradt, ezért visszatekert érte. Összesen 45 kilométert biciklizett ezen a napon, és nyolc órára visszaért. Közben tanúja volt annak, amint Áron vonatra száll.
|
|
Ezalatt a gyerekek mászókán és a felnőtt-sportszereken gyakoroltak, mindenki szívébe belopták magukat. Nagy örömmel láttam, hogy Bandi teljesen kinyílt a vele egykorú gyerekek felé, azaz nem bántotta őket, mint még egy éve is.
A szálláson már több ukrán család is vacsorázott - a fiatalok (számunkra meglepő módon) orosz nyelvű videókat néztek. (A beszélgetéseinkből kiderült, hogy ezek a Kárpátaljáról származó családok már évek óta Csehországban élnek.) Vacsora nélkül, tíz óra után, jól lezuhanyozva bújtunk ágyba.