Túraterv a Visegrádi-hegységbe

Útvonal: Pilisszentkereszt – Zsivány-sziklák – Dobogókő – Jász-hegy – Szakó-nyereg – Júlia-forrás – Lukács-árok – Dömös (11 kilométer).
Jelzések: K, P, Z, S.

Közepes nehézségű túra, nem kell hozzá átlagon felüli erőnlét. A Dobogókőig tartó, kb. 350 méter szintkülönbségű emelkedőt szükség esetén busszal is megtehetjük. Bokán felül érő cipő, bakancs, esetleg csizma jól jön majd. Ha az olvadás elhúzódik, a gerincek kivételével derekas tocsogás várható. Áprilisban meglephet minket egy futó havazás is, a hegyek közt biztosan hűvös idő lesz. Fényképezőgépet, távcsövet érdemes hozni.

Részletek:

– Pilisszentkereszt (tszf. 350 m) szlovák falu, tájházát érdemes megnézni. A központban van vásárlási lehetőség, nyomóskút, mosdó. Az egykori ciszterci monostor ásatásakor előkerült köveket kis kőtár mutatja be. A közelben húzódik a Dera-patak nevezetes szurdoka, de nem esik útba.

– A Zsivány-sziklák (2 km, 590 m) jól ismert kirándulóhely: a helyenként sikátorszerűen összeboruló, legömbölyített andezittömbök nagyszerű látványt nyújtanak. A közelben mozgóvécé található.

– Dobogókő (4 km, 700 m) a magyar természetjárás szent hegye: itt áll az Eötvös Loránd Turistaház, turizmustörténeti kiállítással (sajnos szerdán zárva van), több emlékmű, kilátópont (kistávcsövet érdemes hozni), szállodák, büfé és egyéb szolgáltatások. Igény esetén idáig minket is fölhoz a busz. Jó időben nagy lesz a népsűrűség.

– A Jász-hegyen (6 km, 600 m) ritkul már a tömeg; gerincéről szép időben jól láthatók a Vadálló-kövek. Helyenként görgeteges ereszkedés vár ránk, de csak a Szakó-nyereg előtt kell a fákba kapaszkodni; itt szerencsére lépcsők segítik a leereszkedést. A látványos sziklák tövében Hegyi Szent Bernátot ábrázoló dombormű található.

– Csakhamar a Júlia-forrás (5,5 km, 420 m) kies vidékére érünk (tűzrakóhely, esőkunyhó, padok), ahol, ha kedvünk van, sütögethetjük a pecsenyénket. Inkább esténként szoktak itt kisebb-nagyobb társaságok táborozni.

– Tovább ereszkedünk a Lukács-árokba (7 km, 300 m). A táj vízmosásos, vadregényes, de viszonylag könnyen járható: a szomszédos Rám-szakadékkal ellentétben a turistaút nem a V keresztmetszetű völgy fenekén halad, hanem a hegyoldalban. A mélyben csacsogó patak vonzza a tekintetet, s a felszíni alakzatok is nagyszerűek. Az oldalazó úton vigyázva kell járnunk, gyökerek leselkednek rajta, és helyenként oldalirányban is lejt! Az alsóbb részeken párszor át kell óvakodnunk a patakon. (Jó hasznát vesszük a magas szárú cipőnek.) Vulkáni hegységben lévén, itt számítanunk kell sárra még egy héttel eső után is!

– Végül megérkezünk egy parkolós, padokkal ellátott tisztásra (8,5 km, 180 m), ahonnan betonút vezet tovább. Mindazonáltal érdemes a Kaincz-forrás melletti Szentfa-kápolnába betekinteni (Mária-grotta, bőséges ismertetővel). A műúttal párhuzamos murvaúton kellemesebb a járás, mert még két kilométer innen Dömös. (10,5 km, 120 m) Itt galériát találunk, helytörténeti gyűjteménnyel. A faluból óránként jár a busz Szentendrére, de van hajójárat is Pestig.

E leírás szerzője, Németh Ferenc 2006. január 15-én bejárta az útvonalat kerékpárral, jégen-hóban-zimankóban. Az út kényelmes tempóban, pihenőkkel, sűrű fényképezéssel 11⁴⁵-től 17¹⁵-ig, azaz hatodfél óráig tartott. Áprilisban már később alkonyodik, de a barátságosabb terepviszonyoknak köszönhetően nem kell attól tartanunk, hogy kifutunk az időből. A téli fényképek az orszagcsavargo.fw.hu címen találhatók.