2. nap: VII. 28., hétfő
Balatonarács - Balatonfüred (református templom) - Tihany - Apáti-hegy (gyalog) - Tihanyi szabadstrand, és ugyanígy vissza.
20 km + 4gy
Ez a nap huroknak volt tervezve, azaz estére is a szállásra tértünk vissza.
|
|
|
Az indulás nehézkes volt, mert nagyon sok tennivaló szakadt a nyakamba. Jóval a reggeliidő előtt lementem szendvicseket kenni az útra, mikor a gyerekek még aludtak - utána játszótérre mentek Julival. De mivel a csomagolás és a reggeliztetés is időbe telt, ráadásul a gyerekeket úgy kellett összevadásznom és bekötnöm, a csapat időközben egérutat nyert. A cél felől azt a futólagos tájékoztatást kaptuk, hogy rövid gurulással kell eljutni a református templomig. Ebből annyi teljesült, hogy miközben egy, a túravezető által kiszemelt (nyilván nagyon hangulatosnak és autómentesnek szánt) keskeny, lépcsős, derékszögben törő gyalogos-babakocsis átjárón szekerünkkal csak lassan vánszorogtunk keresztül, a csapat végképp eltűnt a szemünk elől.
|
|
|
|
Ezért jobb híján a templomtorony csillagát keresve az arácsi református közösségi házba mentünk le, ahol persze senkit nem találtunk - mert ők a füredi templomhoz mentek. Végül telefonálásunk nyomán Gombos Zoli jött vissza értünk. Hosszú, jelentő emelkedést is tartalmazó vándorlással értük el a csapatot, akik már be is mentek a templomba, áhítatra. Levontuk a tanulságokat: szekeres bicikli ne maradjon utolsónak (rajtunk kívül a főszervező felesége is így húzta kislányát!), ki kell jelölni egy tapasztalt sereghajtót, és persze a továbbiakban nem szabad erőltetni az efféle előkelősködő "biciklis" útvonalszakaszokat.
Az Óvoda utcai református templomban Bálint a pusztaság bibliai képéről tartotta az áhítatot.
|
|
|
|
Ezután legurultunk Tihanyba, és biciklijeinket az apáti templomromnál hagyva rövid túrát tettünk az Apáti-hegyre.
|
|
|
|
A gyerekek elég jól bírták, de mivel szívesen meg-megálltak a különböző látnivalóknál (pl. mászóág, gyík, kabóca), hogy mire fölértünk, a csapat már vissza is indult.
|
|
|
|
Ezért megbeszéltük velük, hogy négykor találkozunk a félsziget nyakában - addig meg strandolunk.
|
|
|
|
|
Juli elment boltba rágcsálnivalóért (pufi a gyerekeknek, sült kolbász, bagett), én pedig a gyerekekkel kimentem a tihanyi szabadstrandra.
|
|
|
|
Langyos, de szeles idő volt; a gyerekek kétszer öt percre tudtak bemenni (dobáltatták magukat velem), aztán vacogni kezdtek, és kijöttek. Nagyjából megtörölgettem őket, Miklóst pedig a pólómba öltöztettem - egészen papos külseje lett. Aztán megjött Juli, és a megkezdett szendvicslakománkat meggazdagította finomságaival.
|
|
|
|
Aztán a szép számban gyülekező csapattagokkal együtt a találkozási helyre tekertünk, majd onnan - mindenkit bevárva - a füredi templom gyülekezeti termébe. Én az alvó gyerekekkel kinn maradtam, Juli bent részt vett a beszélgetésen.
|
|
|
Ezután az ideúton hazatértünk, megvacsoráztunk, megbeszéltük a holnapot. Játszótérre is mentünk: a gyerekek bicikliztek is. Erre a következő napokban nem nyílik majd módjuk, mert a gyerekbicikliket Füreden fogjuk hagyni.