Pécel
Szánkózás a gyerekekkel, 2024. december 23.

Karácsony előtt hirtelen lehullott pár centi hó. Az alkalmat kihasználva hamar ki is ruccantam a gyerekekkel a Páskom dűlőre, hogy egy jót csúszkáljunk a Maglódi útra néző, eléggé kiadós lejtőn.

Az első próbálkozáskor csak szaladtam a két gyereket hordó szánkó mellett, de ez nem volt éppen kiforrott módszer. Ugyanis éppen a legmeredekebb részen estem seggre, úgyhogy menten kihullott a kockatáskámból a fényképező, a kiskulacs és pár úti szaloncukor. Persze rögtön fel kellett pattannom, a tovaszáguldó szánkó után vetnem magam, és elkapnom, mielőtt belerohant volna a lejtő végét jelentő árokba. - A Páskom lakóparkot kettészelő horpadás túloldalán is szánkóztak vagy tízen, de ott a lejtő alja menedékesebb lévén, biztonságosan meg lehetett állni.

Pihenésül a játszótéren időztünk egy sort, majd le- és visszasétáltunk a kiserdőben futó ösvényen, melyen csak sár fogadott bennünket, így a szánkót üresen húztam oda-vissza.

A második próbálkozás előtt, mikor egy kis pihenőt tartottunk a játszótéren, a biztonsági ketrec előretolásával átalakítottam a szánkót háromszemélyessé.

Juli ekkorra már föltette a tűzre a töltött káposztát, és csatlakozott hozzánk. Az utolsó csúszásokat már ő teljesítette a gyerekekkel. Mivel ők már fölfelé is húzatták volna magukat, zárórát hirdettünk, és hazatértünk ebédelni. Szép karácsonyi kirándulást sikerült tennünk.