A lámpák villogásáról

kivi   ***    2006.11.29 19:18:06 (139791)

"Volt dolgom nemrég egy első Shimano agydinamóval. Ha a lámpa nem volt bekapcsolva, akkor ugyanolyan könnyen forgott a kerék mint egy sima agynál. Ha viszont bekapcsoltam, akkor eléggé lefékezte."

Ennek oka a Lenz-törvény: az indukált áram (ha már tényleg folyik, nem csak akar folyni) mindig olyan mágneses mezőt kelt, ami akadályozza a tekercs mozgását, s ezzel a (váltó)áram saját továbbélését gátolja. Ugyanez a jelenség tapasztalható a kézi dinamólámpáknál is: ha kikapcsolt állapotban markolásszuk, akadálytalanul forognak a belei, mert nem folyik bennük számottevő áram, nincs tehát mágneses ellenmező sem.

"Ami még érdekes volt, hogy a hagyományos dinamóval szemben, itt látható volt a váltakozó áram periodicitása: alacsony fordulatszámnál vibrált a lámpa. Ilyet a legtöbb dinamó nem érzékeltet, kis sebességnél csak halványabb a fény. Pedig nem hinném hogy a 400 forintos kínai dinamóban egyenirányító is van."

Tényleg nincs, ahogyan a Csepelekében sincs. Az izzólámpa a másodpercenként tíz áramfordításra már nem szokott reagálni: nincs ideje kihűlni az izzószálnak, ezért nem csupán az emberi szem tehetetlensége folytán látjuk folytonosnak a fényét, hanem a valóságban is az. Ha a sebesség 18 km/h (5 m/s), akkor a dinamó kb. 5 cm kerületű dobja másodpercenként kb. 100-at fordul, és a 3,6 km/h-s sétasebességnél is tízet. A másodpercenkénti villanások száma a fordulatszámnak még a hatszorosa.

Ennek oka a dinamó – hivatalos besorolása szerint "mágneselektromos gép" – felépítése. Hogy ne egykönnyen akadjon meg a forgás, azaz a gép könnyebben átlendüljön a Lenz-törvény miatti gátakon, a dinamóba olyan mágnest tesznek, amelynek három póluspárja van. Az állórész tartalmazza a tekercseket, s mikor egy tekercs előtt elhalad egy pólus, átadva helyét az ellentétes pólusnak, akkor a tekercsbe hatoló mágnességnek megfordul az iránya. Tehát egy fordulatkor hat pólusváltás történik.

Az agydinamó, ha megérzésem nem csal, nem tartalmaz mechanikai fordulatszám-sokszorozót (nehéz volna megoldani olyan kis helyen), vagy ha igen, akkor sem olyan jelentőset, mint a hagyományos dinamó dörzsáttétele. (Ez egy – rece mentén – 200 cm kerületű kerék esetén 200:5=40-szeres.) Hogyan lehet tehát biztosítani a szükséges feszültséget agydinamóval? Bár a felépítését nem ismerem, biztosra veszem, hogy erősebb mágnessel (amitől persze a forgatása is megnehezül) és több menetből álló tekerccsel. Azt is el tudom képzelni, hogy a mágnes pólusszáma valamivel nagyobb, mert különben kerékfordulatonként hatot rángatózva haladna a szegény kerékpáros. Mindenesetre nemigen tudnak 240 pólust összezsúfolni egy köpenymágnesen úgy, hogy azok egyszersmind erősek legyenek. Tehát az a megoldás marad, hogy sokmenetes tekerccsel dolgoznak. Ügyes elrendezéskor az indukált feszültség ugyanakkora lehet, mint a hagyományosban, de a villanássűrűség nem.


A hidegebb fényforrások (fénycső, gázlámpa) azonban nagyszerűen villognak az 50 Hz-es hálózat hatására. A mellékelt fényképek úgy készültek, hogy az objektívet az utcai lámpákra irányoztam, s elsütés közben bal kézzel folyamatosan rángattam. Az expozíciós idő az elsőnél 1, a többinél 1/4 másodperc volt; ez utóbbiakon meg is lehet számolni a huszonöt felvillanást, ami az 50 Hz-cel kitűnően összevág. A másodpercenként 50 darab teljes oda-vissza ciklusban ugyanis 100 alkalommal lódul meg az áram és villantja fel az égőt.

Sötét utcán a szemüvegesek elszórakozhatnak azzal, hogy a pápaszemet levéve és közvetlenül a szemük előtt lóbálva elemzik a különböző lámpák egyen- vagy váltóáramúságát, illetve villogóképességét. A Művészetek Palotájának épületén este látható, minden nap más színben pompázó pálcikák három alapszínből vannak kikeverve, melyeket ez a módszer időben szétbont.

Az épület a Lágymányosi hídról nézve.

A három alapszín időben követi egymást.

A villogás lehet szaporább vagy lomhább;
a fény időnként elhalványul, ha a felvillanások rövidülnek.

Alighanem három különálló fényszál (kisülési cső) van egy lámpában, amelyek esetenként egyszerre is éghetnek, mint itt a kék és a piros egy ideig.

Itt a piros cső rövidebb.

Lilából fehérbe váltó lámpa.

Sárga fényű lámpa.

Ez a lámpa nem pihen, és folyton változtatja színét. Kékje térben nem összefüggő.

Lámpa-életutak (1 másodperc alatt).

Kompozíció.