[Beadványunk itt olvasható.]
Megjegyzések:
1. Az ítélet azt állítja, hogy a telek alján a talajszintet a kerítéslábazat tetejével egy szintig feltöltöttük. A valóságban legalább tíz centiméternyi szintkülönbség mindenhol megmaradt. - Tehát az ítélet hamis tényállítást tartalmaz.
2. Az ítélet tudomást sem vesz az áradmányvíz és a csapadékvíz közti, általunk jogilag és technikailag alaposan megokolt különbségtételről, nem hogy megcáfolná érvelésünket. - Tehát az ítélet méltatlanul felületes, összecsapott és súlyosan hiányos.
3. Az ítélet tudomást sem vesz arról a dokumentált tényről, hogy itt az utcáról (és az egyik oldalszomszédunktól) tört be hozzánk a víz, és vidáman beszél csapadékvízről azután is, hogy beadványunkból hosszasan idézte az erről szóló tudósítást. - Tehát az ítélet belső ellentmondást és súlyos fogalomhasználati hibát tartalmaz.
4. Az ítélet szerint a betörő áradmányvizet az egy sorral megemelt zsalukő lábazat már meg tudná fogni. Ez nyilvánvaló képtelenség, mert a zsalukő alapértelmezésben nem vízzáró akadály. Ahhoz további, igen masszív és technikaigényes beruházásokra volna szükség. - Tehát az ítélet technikailag hibás állítást tartalmaz.
5. Az ítélet nem vesz tudomást arról a tényről, hogy mindkét vízátfolyás olyankor történt, amikor a víz az utcáról tört be hozzánk. Minden más alkalommal, mégoly heves esőzések esetén sem jutott át tőlünk víz a panaszosokhoz, vagyis a föld alatti csőrendszerünk tökéletesen alkalmas volt arra, hogy a nálunk keletkező csapadékvizet elvezesse. - Tehát az ítélet egy újabb technikailag hibás állítást tartalmaz.
6. Az ítélet hallgatólagosan magában foglalja, hogy a hasonló vízbetöréseket nekünk saját telkünk alján kell megfognunk és elszikkasztanunk. Ez azt jelenti, hogy közösséget vállal panaszosainknak a beadványunkban kimutatott ordító tudatlanságával és rosszhiszeműségével. - Tehát az ítélet erkölcstelen.
Ebből nyilvánvalóan látszik, hogy ez az ítélet nem állja meg az elemi észszerűség és jogszerűség legegyszerűbb próbáját sem. Úgy tűnik, szándékosan veszi hallatlanra az érveinket. Mi lehet ennek az oka? Igaz, a jegyző nem állt a helyzet magaslatán az általa felületesen megismert körülmények megítélésében (úgy vélem, a beadványunkat ő maga el sem olvasta, csak a beosztottjai), de ez nem ad számot a fent kimutatott hibákról. Én élek a gyanúperrel, hogy a jegyző tudatosan igyekezett elsikálni az önkormányzat felelősségét abban, hogy az utcai árok nem készült el. Ugyanis ha igazat adott volna nekünk, azzal hallgatólagosan elismerte volna azt is, hogy a vízbetörésért és az általa okozott anyagi kárért az önkormányzat a felelős.
És hogy miért nem vittük tovább az eljárást? Erre az a válasz, hogy egy tanár nem fog már a tanév elején bíróságra járni és ügyvédet fizetni. Ezért hagytuk rá a nyilvánvalóan hibás ítéletet arra a jegyzőre, aki nem tisztelt meg bennünket azzal, hogy érveinket egyáltalán mérlegelje. Így százezer forint körüli beruházással megúsztuk az ügyet, és több pénzünk maradt az utcai árok megcsináltatására. Azt ugyanis minden itt lakó tudta, hogy az önkormányzat mikor fogja rendesen elvezetni az utcán végighömpölygő vizet: sohanapján kiskedden. Amikor végül (milliós beruházással) elvégeztük ezt mi magunk, kezdetben beígérték a városüzemeltető kft műszaki segítségét, de abból sem lett semmi. Mindaz, amit kaptunk, kimerült abban, hogy elengedtek nekünk öt évnyi kommunális adót (összesen talán százezer forint értékben), és megígérték, hogy nem fognak bennünket amiatt vegzálni, hogy közterületen saját szakállunkra végeztettünk ipari munkát.
Az is igen sokat elárul az önkormányzat hozzáértéséről és felelős viselkedéséről, hogy az ő térképeiken még e munkálatok idején sem voltak feltüntetve a Szent Erzsébet körúti közműveknek az utcán található létesítményei. Vagyis ők még azt sem tudták, hol fut a földben az áramkábel, a gáz- és vízvezeték meg a szennycsatorna. És még volt bátorságuk tőlünk, lakóktól kérni az ezt mutató térképvázlatokat, holott ezeket a létesítményeket a mi ideköltözésünk előtt helyezték el a föld alatt.
A Páskom lakóparkban (a Kopasz-hegy túloldalán) ennél is csúnyább helyzet alakult ki. Ott nem hogy ismeretlen helyen futnának a közművezetékek, hanem a közvilágítás nincs is készen. Hogy ebből milyen áldatlan állapotok alakultak ki, azt az újságok is megírták. Itt van róla két beszámoló: a sajtóból és a polgármestertől. Konkrétan arról van szó, hogy az önkormányzat egy olyan megállapodást lobogtat, amit egyik fél sem írt alá, a kivitelező pedig elmozog előle. A lakók persze hoppon maradtak. És ez egyre inkább a szabálynak tűnik Pécelen, nem pedig sajnálatos kivételnek.