Oláh János Úr,
Pécel Város Jegyzője részére
Tisztelt Jegyző Úr!
Alulírott Németh Ferenc és Jakab Júlia, házastársak, 2119 Pécel, Szent Erzsébet krt. 12/2. alatti lakosok a következő ügyben fordulunk Önhöz.
2020. július 15-én, majd (az illetékfizetés hiánya miatt először elutasíttatván) augusztus 11-én alsó telekszomszédaink, T___ G___ (2119 Pécel, Zsigmondi u. 33/B) és D___ Cs___ (2119 Pécel, Zsigmondi u. 33/A) birtokvédelmi kérelmet nyújtottak be Németh Ferenc ellen, arra hivatkozva, hogy a június 14-én lezúduló nagy mennyiségű esővíz és sár a mi telkünkről az ő telkeikre ömlött át, és ott jelentős károkat okozott.
A kérelmezők (az alábbiakban: panaszosaink) beadványukban és annak mellékleteiben szavakban és képekben részletezték kárukat. Ezt mi nem vitatjuk, ezért a károk felsorolásától most eltekintünk.
Ugyanők megfogalmaztak néhány tényállítást velünk kapcsolatban:
(1) Szerintük mi
(a) nem gondoskodtunk a csapadékvíz megfelelő elvezetéséről,
(b) az ingatlanunk utcafrontján lévő árkot úgy temettük be, hogy az nem volt alkalmas az esővíz elvezetésére,
(c) a telkünk hátsó részén - többszöri figyelmeztetés ellenére - úgy megemeltük a terepszintet, hogy az egyikük által korábban a vízátfolyás meggátolására épített kerítésalap fölött a víz és a sár nagy mennyiségben átzúdult.
Ezen kívül jelezték is, mit szeretnének kieszközölni közigazgatási eljárás keretében:
(2) Kérték a Jegyző Urat, hogy kötelezzen bennünket
(a) a vízátfolyás haladéktalan megszüntetésére,
(b) a csapadékvíz elvezetésének megoldására, valamint
(c) a terepszint ennek megfelelő rendezésére.
(3) Kérték a Jegyző Urat a kertrészeikben az eredeti birtokállapot visszaállítására.
A Péceli Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodájáról nekünk küldött nyilatkozattételi felhívást 2020. augusztus 13-án kaptuk kézhez, és csatolva megkaptuk a beadvány másolatát. Ezzel élve az alábbi nyilatkozatot szeretnénk tenni az ügyben (iktatószám: I/1710-3/2020).
Előadásunkat a világosság kedvéért pontokba szedjük.

I.1. A téma helyénvaló kezelése céljából mindenekelőtt szükségesnek tartjuk megkülönböztetni a telkünkön csapadékként a földre érkező és a telkünkre az utcáról alkalmanként befolyó vízmennyiséget. Az előbbit (belső) csapadékvíznek, az utóbbit (külső) áradmányvíznek fogjuk nevezni az alábbiakban. A hatályos jogszabályok értelmében az előbbinek a kezeléséről (elvezetéséről, elszikkasztásáról, tárolásáról stb.) nekünk kell gondoskodnunk, az utóbbinak a telkekre való befolyását megakadályozó létesítményekről viszont az önkormányzatnak. A telektulajdonosoknak csak ezek tisztán tartása a feladatuk.
I.2. Az alábbiakban kimutatjuk, hogy a belső csapadékvíz kezelését teljes mértékben megoldottuk (II.), továbbá felvázoljuk a vízprobléma valódi mibenlétét. (III.) Azt is ki fogjuk mutatni, hogy az áradmányvizeknek telkünk alsó részében való kezelése tőlünk nem elvárható, továbbá hogy erre a panaszosaink által kikényszeríteni javasolt megoldások mindegyike egyenként és összességében is alkalmatlan. (IV.) Ezután rámutatunk panaszosaink beadványának olyan elemeire, amelyeket a tények fényében rosszhiszeműeknek tartunk. (V.) Végül igazoljuk, hogy az áradmányvíz betörését hathatósan megakadályozó létesítmények kialakítását - az önkormányzat pénzhiányára tekintettel - a telkünk felső, utca felőli végén megkezdtük mi magunk, mégpedig panaszosaink tudomásával, és jóval a kérelmük beadása előtt. (VI.)
I.3. Állításaink igazolására - egy esetleges helyszíni szemle által ellenőrizhető állapotokat megörökítő, dátummal ellátott - fényképeket csatolunk nyilatkozatunkhoz. Megjegyezzük, hogy e képek másokkal együtt megtalálhatók saját honlapunk házépítési krónikájában is. E lap címe http://orszagcsavargo.hu/PECEL.HTM (a kis- és nagybetűk kötelezően így írandók be a böngésző címsorába). Az egeret a képekre vive a böngésző állapotsorában megjelenik a kép neve, amely tartalmazza a készítés dátumát és időpontját, így pl. a PP20200717-110926.JPG kép 2020. július 17-én 11:09:26-kor készült. E levélhez csak azon képeket csatoljuk, amelyekre konkrét hivatkozás történik a szövegben, de a többi is érdeklődésre tarthat számot. Némelyik csatolt képen piros nyilakkal kiemeltük az általunk bemutatni vagy hangsúlyozni akart részletet.

II.1. Először tehát kimutatjuk, hogy telkünkön a belső keletkezésű csapadékvíz elvezetése régóta teljes mértékben meg van oldva.Már 2020 február-márciusában megoldottuk az ereszekről távozó csapadékvíz szivárgásmentes elvezetését. Ez mintegy 100 négyzetméter tetőterületet és három hagyományos méretű ereszcsatornát jelent, melyek közül egynek a vize közvetlenül jut a talajba süllyesztett, sárga, perforálatlan, bordázott NA80-as csövekbe, kettőnek pedig egy-egy, 1 köbméteres IBC vízgyűjtő tartály túlfolyóján keresztül. A tartályokat már 2019 októberében vasbetonnal körbevéve a talajba betonozták, és szerepük némi öntözővíz visszatartása saját célra. A 8 cm átmérőjű sárga műanyagcsövek levezetnek a telek keleti sarkára, és itt egyik oldalsó szomszédunk, Z___ G___ hasonló, föld alatti csőrendszerén át a Zsigmondi utca árkába juttatják vizüket (PP20200311-175644.JPG, PP20200311-175850.JPG). Az itt leírt a lefolyási lehetőséget Z___ G___ beleegyezésével alakítottuk ki. A vízgyűjtő tartályaink kis átmérőjű KPE-csöves túlfolyóját 2020. július 15-17. között NA80-as csövekre cseréltem. (PP20200716-203300.JPG, PP20200717-110926.JPG) Így már ezen a ponton sem szökik meg a víz a csőrendszerből, de korábban is csak néhány méternyire jutott a tartály kürtőjén keresztül, némi sarat hordva a járdánkra, gyepünkre.
II.2. Megjegyezzük, hogy az ereszekről 2020 márciusa előtt a talajra ömlő csapadékvíz még e csőrendszer hiányában sem folyt át panaszosaink telkére. Kisebb esők esetén a telek ház alatti részének (akkor még gyep és termőföld nélküli, agyagos) szintlépcsői közül a felső kettőn megállt és elszikkadt. Nagyobb esők esetén pedig egy kis maradványa eljutott ugyan a közös kerítés melletti harmadik szintlépcsőig, de onnan megbízhatóan el lett vezetve: a szintlépcső bal oldali, legmélyebb pontján felúszásmentesen földbe ásott 60 literes műanyaghordóban gyűlt össze, melyből egy tartósan oda telepített, szintjelzős Neptun iszapszivattyú átemelte a fent említett, Z___ G___-féle föld alatti csőrendszerbe annak egy szabadon hagyott csonkján keresztül (PP20191201-084618.JPG), mely a szintlépcső jobb oldali végén található.
II.3. Ugyanennek az elvezető rendszernek a továbbfejlesztése a 2020. júliusában az alsó szintlépcső másik, jobb végén a földbe süllyesztett 180 literes öntöttvas fürdőkád mint vízgyűjtő (szükség esetén alulról folyhat bele a talajon végigfolyó víz), és a belé helyezett átemelő szivattyú, mely ugyanazon csőcsonkba juttatja a vizet (PP20200801-203554.JPG).
II.4. A telek háztetőn kívüli részén keletkező csapadékvíz elvezetésére ma ugyanez a szivattyúzásos eljárás szolgál. Ezek az eszközök az áramellátás zavartalansága esetén a mi távollétünkben is működnek, és minden, a telkünkön lehulló csapadékvizet többszörösen is képesek kezelni. Jellemzően csak egész napos esők hatására telik meg úgy a talaj a csapadékvízzel, hogy a hordóba egyáltalán befolyjon belőle valami.
II.5. Ezek alapján tehát kimondhatjuk: panaszosaink (1a) állítása triviálisan valótlan, ezért (2b) kérésük is okafogyott, mivel a telkünkön keletkező csapadékvíz kielégítő elvezetése már régóta meg van oldva. A velük való beszélgetések és viták során kellő hangsúllyal rá is mutattunk erre a tényre. A legutóbbi ilyen eset 2020. június 14-én és a rá következő napokban adódott, ezért igencsak furcsálljuk, hogy panaszosaink az ezután egy, illetve két hónappal beadott kérvényükben egyszerűen tagadják a csapadékvíz elvezetésének megoldottságát.

III.1. Felidézzük az ügyben irányadó jogszabályok megfelelő helyeit:
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról.
"16. § (5) * A helyi önkormányzatok feladata:
a) a legfeljebb két település érdekében álló védőművek létesítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása;
b) a település belterületén a patakok, csatornák áradásai, továbbá a csapadék- és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzése - kül- és belterületi védőművek építésével - a védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása;
c) a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő - külön jogszabályban meghatározott - feladatok ellátása.
(6) * A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges állami vagy helyi önkormányzati feladatkörbe nem tartozó tevékenységek ellátása az érdekelt tulajdonosok, illetve az ingatlant egyéb jogcímen használók feladata."

A köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet
"6. § (1) Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni
a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület);
b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá
c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület
tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról."
III.2. Ennek alapján elismerjük, hogy az utcai árok tisztán tartása a lakó feladata. Csakhogy rá kell mutatnunk, hogy a telkünk fölött húzódó Szent Erzsébet körút tőlünk távolabbi oldalán ugyan létezik ilyen, de a felénk eső, alacsonyabban fekvő oldalán jogi értelemben nincs vízlevezető árok (egyik szomszédunk közlése szerint az önkormányzat adatbázisában még tervként sem szerepel), és a helyén fizikailag is csak egy ideiglenes árokhelyettesítő földvájat húzódik (PP20190504-141516.JPG), melyet a telkeken házakat építő generálkivitelező, O___ Á___ húzott még évekkel ezelőtt (miközben a közmű-vezetékek hosszanti futását senki nem tudta neki megmutatni), és amelyet a telektulajdonosok saját érdekükben - féllegálisan, az önkormányzat helyett közterületen rendelkezve, saját költségükre - folyamatosan igyekeznek kibetonozni és különböző erősségű műtárgyakkal ellátni.
III.3. Ilyen műtárgy például a mi telkünk bejárata alatt húzódó PVC átereszcső is, amely kis átmérője folytán a hirtelen jött nagyobb vízmennyiségeket nem képes átvezetni. (PP20190909-180638.JPG) Magát az ideiglenes földvájatot tőlünk telhetőleg igyekszünk minden nagyobb eső után kikotorni, ami nem kis munka, tekintve, hogy az utca oldalirányban is tetemesen lejt a telkünk felé, murvaburkolattal rendelkezik, és a földvájat a mi portánk előtt igen lágy falú, ami azzal jár, hogy erős áramlásban jelentős mennyiségű föld és murva mosódik el a mi szakaszunkig - részben az utcáról, részben a fölöttünk lévő szakaszokról. Ezért aránytalannak tartjuk panaszosainknak azt a követelését, hogy a vízátfolyást "haladéktalanul" szüntessük meg, mivel azt csak az önkormányzat közreműködésével tehetjük meg, a leendő árok ugyanis közterületen fog feküdni. Arra viszont rá kell mutatnunk, hogy ezt az ideiglenes árokpótló földvájatot mi be nem temettük, hanem - mint mondottuk - a vízbetörések az átereszek fölött történtek, azok elégtelen keresztmetszete miatt. Panaszosaink tehát az (1b) állításukkal igencsak melléfogtak.
III.4. A fent említett napon, 2020. június 14-én országszerte erőteljes esők hullottak, számos helyen felhőszakadással, melyek során több helyen 50 mm körüli csapadékmennyiséget mértek 24 óra alatt. Pécelen a mérések szerint 36 mm esett. Ezt a víztömeget sem a mi átereszünk, sem egyik oldalsó szomszédunké, Z___ G___-é nem tudta kezelni, így az mindkét helyen feltorlódott a bevezető nyílásnál, kilépett az átereszcső fölé, a terep természetes lejtése folytán betört a telkeinkre (PP20200614-160052.JPG), jelentős károkat okozva végigzúdult rajtuk, menet közben Z___-éktól mihozzánk is átfolyva. A víztömeg nagyságát a PP20200614-131044.JPG, PP20200614-131102.JPG képek drámaian mutatják. Az áradat e szomszédunk telkén is látványos hordaléktömeget terített el (PP20200614-133834.JPG, PP20200614-134050.JPG), nálunk pedig helyenként harminc centiméter mély vízmosásokat vágott (PP20200620-165418.JPG).Tehát nem nálunk keletkezett csapadékvízről, hanem kívülről betört áradmányvízről van szó (amit panaszosaink következetesen összekevernek). A víz aztán tőlünk a panaszosaink telkeire is átömlött, amint az a kérelemben is áll. A vízbetörések lefutását a mellékelt térképvázlat ábrázolja.

IV.1. Az áradmányvíz betörésekor és hozzájuk való átfolyásakor mindkét panaszosunk önhatalmúlag átmászott a közös kerítésünkön, és ott saját érdekükben különféle technikai megoldásokkal próbálkoztak a vastag patakban átfolyó víz megállítására. D___ Cs___ a szintjelzős Neptun szivattyúnkat kirángatta a hordóból, és egy műanyag húsosláda belsejébe helyezve kezdte igazgatni (persze a vízmennyiség miatt kilátástalanul), T___ G___ pedig megpróbált ideiglenes árkot ásni az ő telkére való átfolyás helye (az alsó szintlépcső jobb vége) és az akkor még kizárólagosan létező víznyelő hordónk között (persze a minimális tereplejtés miatt kilátástalanul).
IV.2. Eközben D___ Cs___ gorombán felelősségre vont engem amiatt, hogy "feltöltöttem az árkot." Erről tudni kell, hogy még O___ Á___ építési vállalkozó ásatta a telek aljába mintegy fél méter mélységben, és mindkét partját beleszámítva mintegy két méter széles volt. Eredetileg szivárgócsöves rendszerben készült volna, de a Z___ G___ telkén szerzett kedvezőtlen tapasztalatok miatt minálunk már nem is telepítettek bele kavicságyat, geotextíliát és szivárgócsövet, hanem csak a felszínen jutott el benne az esetleges áradmányvíz északnyugat felé, a Szent Erzsébet köz árkáig.Az egész árok jól láthatóan egy ad hoc, ideiglenes létesítmény volt, amit a vállalkozó azért ásatott, mert ugyanezek a panaszosok őt (mint a terület felett akkor rendelkező személyt) is perrel fenyegették a vízátfolyások miatt.
IV.3.Ez az ideiglenes árok azonban elvesztette lefolyását, mikor 2019 augusztusában először a Szent Erzsébet körúti alsó másodszomszédunk (10. házszám), majd szomszédunk, V___ T___ (12/1. házszám) is felhúzta a felénk eső telekhatáraira a beton zsalukőből való, lejtőirányú kerítéslábazatot (PP20190805-152048.JPG és PP20190909-175852.JPG). Ezen felépítmények miatt az árok lefokozódott vízlevezetőből állóvizű szikkasztóárokká, és az utóbbi képen jól látszik, hogy a két eddigi vízbetörés közül az első alkalommal, 2019. szeptember 8-án reggel már nem is fogta meg az utca áradmányvizét! Hangsúlyozom: ekkor még semmiféle betemetés nem történt, csupán V___ T___ kerítéslábazata állta útját a víznek az árok mentében, és terelte D___ Cs___ telkére, amelyet alacsonyabb betonlábazat véd, mint T___ G___ telkét. (Ekkor házon kívül voltunk, D___ Cs___ pedig telefonon tájékoztatott minket az esőzések okozta vízátfolyásról, és így velünk egyeztetve a kertben ideiglenes vízterelést hajtott végre. A vízbetörés lefutását utólag, a hordalékból próbáltuk megállapítani.) Panaszosaink (1c) állítása tehát súlyosan félrevezető, hiszen az említett alsó árok csak lefolyással rendelkező állapotában tudott elvezetni kívülről betörő áradmányokat, lefolyás nélkülivé elrekesztett állapotában pedig már bizonyítottan nem. Ezt az alkalmatlan torzóvá vált ideiglenes műtárgyat akarják hát panaszosaink "helyreállíttatni" velünk! Persze könnyű nekik tanácsokat osztogatniuk és minket a maguk elképzelései szerint dolgoztatniuk. Csakhogy ennek során nem zavarja őket az a tény, hogy amit javasolnak, az a baj beköszöntekor egyszer már csütörtököt mondott.
IV.4. Az O___-féle alsó ároknak az eredeti terepszintig való feltöltését 2019. október elején végeztem el (PP20191006-081948.JPG) a fentiekben ismertetett fejleményekre való tekintettel. Szerintünk nincs értelme fenntartani egy olyan létesítményt, amely amellett, hogy vízbetöréskor bizonyítottan hatástalan, még jelentős helyet el is foglal az amúgy sem nagy kiterjedésű hátsó kertünkből, és azt emberi tartózkodás céljaira sokkal kevésbé alkalmassá teszi. Felhőszakadások alkalmával a Szent Erzsébet körút felettünk lévő részének vize fenyeget betöréssel az utcafronton, így a megfogandó víz mennyiségét felülről nem lehet megbecsülni. Tehát az őáltaluk követelt szintsüllyesztés árfogó kapacitásának is csak a csillagos ég lehet a határa. Véleményünk szerint a telkünkön nem lehet terepszint-süllyesztéssel olyan megoldást kialakítani, amely jó eséllyel meg tud fogni egy nagyobb felhőszakadáskor betörő áradmányvizet. Azt is állítjuk, hogy az efféle megfogási kísérletek a saját telkünkön sokkal nagyobb kárt okoznának (érdemi használatból való tartós kivonás, gazosodás, gyepfelázás, kultúrnövény-pusztulás, szúnyoginvázió, iszapbűz, undorító látvány), mint amekkorát panaszosaink most elszenvedtek.
IV.5. Pszichológiailag persze érthető, hogy panaszosaink kizárólag a saját telkük biztonságát szem előtt tartva kevesebb figyelmet fordítanak a fent részletezett különbségekre és összefüggésekre. Csakhogy nekünk is megvannak a magunk érdekei, és aránytalannak tartjuk azt az implicit követelésüket, hogy telkünk alsó, több méter széles sávját kizárólag az ő érdekükben alakítsuk át egy irdatlanul mély, minden más célra alkalmatlan, és esztétikailag is taszító szúnyogkeltetővé. És fölöttébb felháborítónak tartjuk, hogy magukat értelmesnek tartó emberek, akik nem fukarkodnak a nekünk adott tanácsokkal, egy jogi jelentőségű beadványban a "terepszint rendezése" jeligével jogilag kikényszerítendő műszaki megoldásként egy efféle záportározó fenntartását várják el tőlünk, amely ráadásul alkalmatlan is a deklarált céljára.
IV.6. A második vízbetörés napján D___ Cs___ (a mi telkünkre a kerítésen át önkényesen behatolva, velem dühödten és alpárian üvöltözve, a szóváltás során a nyolchónapos terhes feleségemet tettlegességgel fenyegetve) többek között azt a korábban is erőltetett műszaki "megoldását" vette elő újra, hogy "lejtessem meg" az alsó telekhatárt a másik, természetessel ellentétes irányba (délkelet felé, a Z___ G___-féle lefolyócsonk irányába), és ott gondoskodjam egy gravitációs lefolyási lehetőségről. Az azonban képtelenség, hogy az utcai áradmányvíz betörő hányada gravitációs elven elég gyorsan el tudjon folyni egy 10 cm átmérőjű csövön - ha már az utcai, négyszer akkora keresztmetszetű átereszcsőbe sem fért bele. Másrészt a természetessel ellentétes irányban elérhető lejtés minimális, ami T___ G___ kerítéslábazatának futásából azonnal látszik (PP20190909-175852.JPG). Megjegyzem, hogy az O___-féle árkot éppen azért töltöttem föl az eredeti szintig, hogy az esetleges áradmányvíz ne D___ Cs___ alacsonyabb kerítésénél összpontosuljon, és ennek során a terep természetes lejtését csak mérsékelni tudtam. Mindazonáltal a Z___ G___-féle lefolyócsonk túl magasan fekszik ahhoz, hogy oda gravitációs elven befolyhasson az alsó szintlépcsőn összegyűlő víz. Evégett ma is szivattyút kell alkalmaznunk.
IV.7.A telek alsó térszínét tehát véleményünk szerint az áradmányvizek eredményes levezetése végett technikailag nem lehetséges kikotorni és a természetessel ellentétes (délkeleti) irányban meglejtetni. Másrészt erre nincs szükség a telek háztetőn kívüli részére hulló, s a felszínen tovaszivárgó víz kedvéért sem, hiszen annak túlnyomó része a leghuzamosabb esők esetén is elszivárog a talajba, s a többlet elvezetésére bőségesen elegendők a meglévő szivattyúk is.
IV.8. Hozzáteszem: D___ Cs___-nak ez a lejtetéses javaslata még mindig reálisabb volt, mint az, amire szomszédunkat, V___ T___-t kényszerítette, ti. hogy ő a természet rendjével ellentétesen, egy ténylegesen fennálló, gyermekek számára életveszélyes mélységű árok fenntartásával, az annak végében földbe ásott nagy hordó és a belé helyezett nagy teljesítményű szivattyú segítségével pumpálja fel a telke aljában meggyűlő vizet a telke felső végére, a Szent Erzsébet körút árkába. Nincs olyan, pár centiméter átmérőjű kivezetőcsővel rendelkező háztartási szivattyú, amely fel tudná venni a versenyt egy utcai vízlevezető árok betörő vizével. (Ezt a vízmennyiséget illusztrálja a feleségem által készített JJ20200614.JPG fénykép.) Ennél még az a - vitában több ízben felvetett - javaslatunk is természetesebb lenne, hogy saját telkén keresztül ő biztosítson föld alatti lefolyást az esetleges áradmányvizeknek - tekintettel arra, hogy ezeket mi is közterületről szoktuk megkapni, és nem nálunk keletkeznek.

V.1. És itt érkeztünk el a következő nagy problémához: a panaszosok azon eljárásához, amely az általuk bizonyíthatóan tudott tények fényében nehezen minősíthető másnak, mint e tények tudatos elhallgatásának, elferdítésének, azaz rosszhiszemű magatartásnak. Mert azt még csak-csak elhinnénk nekik, hogy a szemmagasságuk fölé eső telki térszínünkön folyó belső árokásási és csőfektetési munkálataimba fizikailag nem látnak bele. De mikor azt tapasztaltuk, hogy (i) a vízbetörés napján D___ Cs___ saját kezűleg ásott ki az éppen távol lévő Z___ G___ szomszédunk portája előtt egy segédárkot, amely az újabb esőzésekre tekintettel hivatva volt az áteresz fölé bukó áradmányvizet az utcai árokpótló földvájatban tartva tovavezetni, valamint (ii) azt látva, hogy ő rendszeresen sétál a vízbetörésekkel érintett Szent Erzsébet körút 12-14-es porták előtt, és az itt épített védművek erősségét szemléli - azt kellett feltételeznünk, hogy két panaszosunk közül legalább ő felfogta, hogy a vízproblémát a mi telkünknek nem az alján, hanem a tetején lehet és kell megoldani. Ehhez képest ők ketten most képesek voltak egy olyan kérést intézni a Jegyző Úrhoz, amelyben a megoldások szintjén egy szó sem esett a telkünkre az utcáról betörő áradmányvízről, hanem mindvégig csak esővízről, csapadékvízről. És megoldásul is olyasmit javasoltak, ami kizárólag a víz tőlünk kilépésének helyén kezelné a problémát - persze csak az ő véleményük szerint. Ez a javaslat a vitában szereplő vízügyi fogalmak elködösítésével jár, és mivel értelmes emberekkel van dolgunk, korláltoltságnak nem tulajdoníthatjuk, hanem inkább rosszhiszemű hozzáállásnak.
V.2. Ugyanennek a rosszhiszeműségnek lehet egy jele, hogy panaszosaink annak ellenére mellőzik az utcáról történő vízbetörés mint valódi probléma kezelésének igényét, hogy D___ Cs___ - az én kifejezett meghívásomra - 2020. július 7-én délután részt vett annak a szabadtéri megbeszélésnek (lakógyűlésnek) az elején, amelyet kb. harminc résztvevővel, Horváth Tibor polgármester úr és Koricsánszki Tamás úr, a Pécel Üzemeltető Kft. vezetője jelenlétében tartottunk a Szent Erzsébet körút érintett helyein, azaz többek között a mi portánk előtt is. Ott neki alkalma volt meghallgatni az utcában lakók problémáit, és tudomást szerezni a rájuk javasolt megoldásokról. Először megvitattuk és félre is tettük azokat a teljes körű megoldásokat, amelyek az úttest leaszfaltozásával, számos érdekelt fél bevonásával, sok költséggel és hosszú időtávval jártak volna. Rövid úton megállapítottuk, hogy az idő rövidsége miatt csak a mi három portánk előtti minőségi árokszakasz kiépítésével tudunk továbblépni. A problémafelvetést D___ Cs___-nak hallania kellett, de mivel a kb. másfél órás találkozónak csupán az első negyedóráján vett részt, a körvonalazódó megoldás (vagyis a nyár folyamán saját erőből, de kedvezményes áron beszerzendő alapanyagokból való árokelem-fektetés) már nem jutott a tudomására. Mindenesetre azt nem tagadhatja le, hogy értesült a probléma elhárítására tervezett létesítményeinknek legalább a helyéről. D___ Cs___ útján T___ G___ panaszosunkat is meghívtuk erre az összejövetelre, de nem jelent meg. Ennek fényében megdöbbentőnek tartjuk, hogy egy hét, majd egy hónap elteltével mégis két olyan beadványt intéztek a Jegyző Úrhoz, melyben igyekeztek tudomást sem venni a legalább félhivatalosan javasolt megoldásokról, és egyre csak a maguk javaslatait akarták ránk tukmálni, ez alkalommal már a közigazgatási eljárás erejénél fogva is. Az emiatti rosszallásunkat szeretnénk az eljárásban rögzíteni is, az imént részletesen kifejtett tényadatokkal és érvekkel egyetemben.

VI.1. Az eddig elmondottak kiegészítéséül szeretnénk jelezni, hogy rögtön a vízbetörés napján gondoskodtam a további vízbetörések átmeneti megakadályozásáról. Az átereszünk fölé készítettem egy 25 cm magas mellvédet agyaggal és sóderrel megtöltött zsalukövekből és linóleumlapokból, és ennek előterében ástam egy kis párhuzamos pót-vízlevezető vájatot a murvás felszínen. A kialakított mellvédet több helyen súlyos betongyűrűk ráhelyezésével rögzítettem, amelyek egyszersmind párhuzamos lefolyást engednek az áteresz fölé bukó áradmányvíznek. (PP20200614-163618.JPG) Ezt azóta legalább két alkalommal (újabb nagyobb esők alkalmával) működés közben is ellenőrizhettük, és a panaszosaink közül legalább D___ Cs___ látta is, hogy nem csapott át rajta vagy alatta a víz. Ez az ideiglenes megoldás számunkra is hátrányos, mivel miatta nem tudunk kocsival beállni a garázsba, de még az előterébe sem, és gyalog is csak körülményesen tudunk kijutni az utcára.
VI.2. A közeljövőben (augusztus végi iránydátummal) előkészületben van a Szent Erzsébet körút 12/1., 12/2. és 14. számú telkek utcai előterében összesen 21 db kétméteres vasbeton árokelem behelyezése, valamint a bejáratokhoz kb. 4 méteres vasrácsok telepítése. Jelen állás szerint nem az önkormányzat technikai és logisztikai segítségével fogunk dolgozni, hanem e téren is önerőből. Ez ügyben hivatkozni szeretnénk szomszédunk, Z___ G___ szervezői tevékenységére.
VI.3. Hasonlóan tervben van (T___ G___ panaszossal való egy ízbeni egyeztetés után) az alsó kerítéslábazatnak egy zsalukőnyi magassággal való megemelése. Ezt - saját erőből vagy szakemberek útján - néhány nap alatt el tudjuk végezni. D___ Cs___ a maga telkének felső határán futó kerítéslábazatát az előbbinek mai formájánál alacsonyabbra emelte, de a békesség kedvéért vállaljuk, hogy a vele közös rövid kerítésszakaszon ezt a T___ G___-ének a leendő magasságával egyenlő szintre hozzuk. A jelenlegi telekhatári kerítéslábazatok kialakításában eddig nem vettünk részt.

Végkövetkeztetések
- A kérelemben foglalt (2a) pont (a további vízátfolyások megelőzése) rövid távon, ideiglenes jelleggel már teljesült, és erre készséggel szolgáltatunk bizonyítékot egy esetleges helyszíni szemle alkalmával. A hosszú távra történő elvezetés az ereszen és a talajon mozgó, belső keletkezésű csapadékvíz esetében már megvalósult, az áradmányvizek esetében pedig komoly kezdeményezések történtek ezek kiépítésére. Külön hangsúlyoznám, hogy az idézett jogszabályok értelmében ez utóbbiról nem a mi kötelességünk volna gondoskodni, hanem az önkormányzaté - de a jó szomszédság és a saját biztonságunk kedvéért megtesszük.
- A (2b) pont (a csapadékvíz elvezetése) is megvalósult, amit szintén készek vagyunk szemlén igazolni. Itt panaszosainkról kiderült, hogy egy alapvető vízügyi kategóriáról (az általuk használt jogszabályhelyekben szereplő, a telken belül keletkező csapadékvíz fogalmáról) nem vesznek tudomást, miközben nekünk próbálnak dirigálni.
- A (2c) pontról (a terepszint "ennek megfelelő rendezéséről") kimutattuk, hogy a csapadékvíz kezelésére szükségtelen, az áradmányvíz kezelésére pedig alkalmatlan.
Az itt ismertetett következtetéseink lezárásaként rámutatunk arra, hogy panaszosainknak valójában az önkormányzatot kellene szorongatniuk a birtokvédelmi eljárásukkal, mivel az utcáról való vízbetöréseket meggátolni hivatott létesítmények kiépítése az önkormányzat feladata, és ők ezzel mindmáig késedelemben vannak. A telkünkön kívül keletkezett, rajta csak átvágtató áradmányvizek kezelése nem várható el tőlünk, főleg nem a telkünk alsó végén. Ennek követelése irreális, méltánytalan és abszurd alapállás. Nem méltányos dolog, hogy önkormányzati feladatok kötelező jelleggel, automatikusan átháruljanak az egyes lakókra - azaz gyakorlatilag a betörő víztől elsőként sújtott lakóra. Értelemszerűen ki-ki megpróbál élhető környezetet kialakítani a birtokán és körülötte, de hogy ezt egyik lakó a másiktól próbálja jogilag kikényszeríteni, annak tartós birtokromlása árán, ráadásul technikailag is működésképtelen megoldásokat javasolva, az nem értelmes és méltányos jogérvényesítés.
Ami reálisan megoldást jelenthet, az az utcai árok saját erőből való megépíttetése, tekintettel az önkormányzat pénzhiányos állapotára. Panaszosainknak igazság szerint anyagilag is be kellene szállniuk ebbe a portánként több százezer forintos vállalkozásba, mivel ez az ő telküket is eredményesen fogja védeni. Erre azonban mi nem is számítunk.
A fentiekben pontokba szedett tényközlések és érvek alapján szeretnénk kérni a Jegyző Urat, hogy az ügy érdemi vizsgálata során vegye figyelembe az általunk mondottakat is, és utasítsa el panaszosaink kérelmének (2c) pontját, a (2ab)-ről pedig mondja ki, hogy már megvalósultak, illetve folyamatban vannak.
Panaszosaink korábbi, formai okból elutasított beadványához kapcsolódóan már küldtünk egy levelet a Jegyző Úrnak. Jelen levelünk ennek kibővítése a lényeg megváltozása nélkül, pusztán fényképek csatolásával és némely adatok aktulizálásával. Ezt a levelet panaszosainknak nem küldtük el, de az itt ismertetett tényállítások túlnyomó részét velük szóban többször is közöltük. Sajnos nem tapasztaltunk valami nagy fogékonyságot az övéktől különböző szempontoknak, érveknek akár a tudomásul vételére sem.
E levelet elektronikus úton kapja:
- Pécel Város Jegyzője (jegyzo@pecel.hu)
- dr. Fuith-Kocsis Barbara ügyintéző (fuith-kocsis.barbara@pecel.hu).
A levelet papíron, aláírva, ajánlottan kapja:
- Oláh János, Pécel Város Jegyzője (Pécel, Kossuth tér 1., I. épület I. emelet)
Kelt: Pécel, Szent Erzsébet körút 12/2., 2020. augusztus 14.
Tisztelettel:
Németh Ferenc (0630-___)
Jakab Júlia
Mellékletek

[Az ítélet itt olvasható.]