Síelés: Börzsöny, 1996 február
1996. február, Nagy-Hideg-hegy
Természetesen kocsival mentünk, Anyával, Dömcivel meg Maráczi Petivel, akinek ez volt az első komoly terepe a szlovákiai síelés előtt.
Itt éppen egy vigyázatlan autósnak
kellett segítenünk.
Teherszállítás állati módon
A fák a decemberi ónos esők miatt dőltek ki
Március 15-én, a szlovákiai sítábor után Dömcivel még visszamentünk a hegyre. Már olvadt, de még éppen elég hó volt, hogy lecsússzunk a parkolóig.
Ezután száraz, hideg idő volt, így az országutak tisztasága megengedte, hogy április elsején biciklivel is meglátogassam a hegyet.
Útvonal: Bp. - Vác - Szokolya - Királyrét - Parkoló - Magas-taxi th. - Nagy-Hideg-hegy - Kammerhof-oldal - Bőrös kulcsosház helye - Kisirtáspuszta - Érsek-tisztás - Kóspallag - Vác - Bp. (Kb. 100 km.)
Egy elhagyott kőfejtő, ahol a sziklákból kifolyó víz hatalmas jégcsapok formájában fagyott meg. Odafelé havazott is.
A hótakaró a déli oldalon sem tűnt el teljesen. Bővizű csermelyek jöttek szembe velem, mintegy hírül adva, hogy odafenn még van hó.
Ez a bükkfa valószínűleg nem egy pillanat alatt tört derékba, hanem a széltől rázva hasadozott fel ilyen rettenetesen, míg a koronájára fagyott jég terhét próbálta megtartani.
A nagy sípályán még akár csúszkálni is lehetett volna, tele volt hóval. A felvonó tetején azonban már nem volt semmi, ezért a hétvégi sízők lejjebb szálltak ki.
A kis pályán őrült biciklisták nyomai látszottak, akik valószínűleg a hétvégén járhattak erre. Vérnyomokat nem észleltem.
Nem maradtam sokáig, mert a vidéken egy teremtett lelket sem láttam. A Kammerhofnak nevezett hegyoldalban ereszkedtem lefelé drótszamarammal, amely igazán megérdemel egy képet.
Mire jó a tartalék középtengely? Például a letört kormányszarv rögzítésére - ha van hozzá egy gumipók.
A kormány tizenöt évet élt.