15. nap: 2024. VII. 30. (k)
18 km
Hajnali öt körül a hideg enyhülni kezdett, ekkor mind álomba merültünk. Hat körül felkeltem, elmentem vásárolni az állomáshoz (kenyeret, tojást, hagymát, paradicsomot), és ott vécét, vizet is találtam.
Reggelire rántottát sütöttünk, majd elindultunk az újhelyi strandra. Ugyan nem ezt kerestük, hanem egy játszóteres, ezüstparti fürdőhelyet, de nem találtuk, és végül itt kötöttünk ki. Szerencsére ingyenes volt a belépés. Találtunk jó játszóteret, vízicsúszdát (500 forint egy csúszás, a 10 darabos bérlet 2500, a korlátlan napibérlet 5000 Ft.) Ráadásul a kétéves gyerek ingyen csúszik.
A futónadrágom nem csúszott sehogy a műanyagfelületen, betűrni nem lehetett, ezért csak a talpamon és a hátamon támaszkodva tudtam rendesen gyorsulni. Bandi eközben a hasamon ült. Később a lábammal átölelve magam elé ültettem - az utolsó csúszáskor pedig mindkét gyerek befért oda.
A gyerekek sokat mászókáztak, a kis homokozóban töltötték idejük nagy részét. A sekély vízben jót hancúroztak, cápáskodtak. Bandit állandóan föl kellett dobálnom. Hazait ettem, Juli egy kicsi giroszt vett, a gyerekek egy citromos koktélt kaptak.
A strandon lezuhanyoztattam a gyerekeket, mert este már hideg lett volna. Hat óra körül hazaindultunk, mert édesanyám hét óra után ígérkezett. Mikes elaludt a pótülésben, és csak a Siker ABC-nél ébredt fel. Együtt mentünk be kenyeret, tejet és tojást venni. Otthon még volt jó pár óránk lefekvésig, és anyám kissé el is tévedt idejövet. Végül nyolc körül érkezett meg. Felvertük az ő sátrát is, és - még éppen időben - eszünkbe jutott a szalonnasütés. A háziak adtak fenyőhasábokat, nyársat pedig vághattunk az akácosból.
Már erősen sötétedett, mikor a finomságokat elkezdtük belógatni a lángba, mert a fenyőnek sajnos nincs parazsa. A gyerekeknek már lógott a fejük, de élvezték a sütést, és egy kicsit ettek is belőle. Ezután bebújtam velük a sátorba. Juliék még beszélgettek, és elrakták a kellékeket. Tíz óra után eloltottuk a mennyezetről lógó ledes lámpát.