Remete-szurdok
unitárius gyalogtúra, 2022. július 23.

Már két hete tartott az esőtlen, iszonyú hőség, a mezők és a kertek sárgára szikkadtak, az emberek reggeltől estig lihegve szenvedtek házaikban. Ilyen időben elég merész vállalkozás volt társasági túrát hirdetni. És csakugyan, az eddigi résztvevők egymás után mondták le a túrát. Egyetlen unitárius bácsi tartott most velem, no meg persze Bandi fiam. A Széll Kálmán téren megfürdettem őt a talpunk alól fakadó vízoszlopokban, majd kocsiba ültünk, és Remeteszőlősre hajtottunk.

Zenélő ivókút

Örkény István ihlette telefonfülke

Könyvmegálló

Bandi a szekérben

Az önkormányzat épülete

Úgy döntöttünk, hogy nem fogjuk magunkat kínozni a Zsíros-hegyig tartó teljes túratávon, hanem csak a szurdok végéig megyünk, s onnan visszafordulunk.

Kiszáradt fenyő a meddőhányón

A remete-hegyi alsó kőfülke

Kérek ropit!

Az Ördög-árok kiszáradt medre

Az árfogó tározó és nyelőberendezése

Bandi jócskán dobált bele uszadékfát.