Bakony
BEAC-Mikulástúra
2016. december 3-4.

Ragyogó napsütés és kellemes hideg köszöntött ránk ezen a hétvégén, mikor Julival és édesanyámmal hármasban felautóztunk a Bakony déli részén magasodó Tési-fennsíkra. A szélmalmoknál találkoztunk a beacos csapattal, de nem mehettünk be, mert a szélvész megrongálta a lapátokat, és a malom látogatása balesetveszélyes lett volna.

A tési templom

A csengő-hegyi kilátó

Innen felmásztunk a csengő-hegyi kilátóhoz, majd leereszkedtünk a Római-fürdőhöz. Ezen a szépséges helyen egy elmúlt nyáron, kisvízkor jártam már; most sokkal bőségesebb volt a hozama.

Néhányan besétáltak Jásdra, a többség pedig visszamászott a fennsíkra a kocsikhoz. Visszatérőben felvettük a jásdi csapatot, majd elhajtottunk Vinyére, ahol a szállást megszerveztük.

Betlehem Jásdon

A szálláson megvacsoráztunk, majd ízes tréfák és ugratások közepette előkerültek a Mikulás-ajándékok. Az ajándékokat az abrosz alól, találomra húzta ki a lánykrampusz, míg bátyja a neveket szedegette ki a sapkájából. Volt ott minden, ami szem-szájnak ingere: grúz túlélőkészlet, túrázás elleni kifogásokat gyártó automata, répával töltött óriás-szaloncukor, meg még sok haszontalan tárgy. (Ez utóbbi tulajdonság egyébként a Mikulás-ajándékok elengedhetetlen feltétele.)

Másnap reggel Zircre autóztunk, és innen az országos képen Borzavárra gyalogoltunk. Finom hűvös idő járta, a sártocsogók dermedtek voltak, kellemes járás esett rajtuk. A faluban megreggeliztünk, tanácskoztunk. Néhányan a visszafordulást választották, a többség pedig jelzetlen úton továbbhaladt a Holomány-tető melletti nyereg felé. Az erdős hegytetőn utunkba állt néhány mammutfenyő, melyek alatt egy pihenőnél elolvashattuk az itteni erdő birtokosainak családtörténetét. Néhány grófi sarj itt van eltemetve, bár sírjuk már nem látszik.

A piros jelzésen leballagtunk Páliháláspusztára, amely Porva egyik településrésze, majd ismét az erdőbe váltottunk, és bebandukoltunk Zirc-Tündérmajorra.

Gazdasági épületek között, egy égeres tocsogót érintve egy utolsó erdőrészt kereszteztünk, és hamarosan felbukkant előttünk a zirci ciszterci apátság templomának két tornya.

Kellemesen elfáradva leraktuk hátizsákunkat, bekaptunk egy-egy szelet tortát a Monostor Cukrászdában, aztán kocsiba ültünk és hazamentünk. Szép hétvége volt.