Szelcepuszta
BEAC-Szilveszter
2016. december 30. - 2017. január 1.

Julival és édesanyámmal hármasban mentünk el az Aggteleki-karszt közepén lévő Szelcepusztára. A beacos csapat több autóval már a helyszínen várt. Az első túránk délnyugati irányban haladt.

Az Eötvös Loránd-barlang

A Bolyamér-forrás a hozammérő profillal

Cseperedő forrásmészkő torlasz

Házikók a Szőlőhegy nevű dűlőn

A Kuriszlán-barlang (?)

A Szelce-völgyben

Carcassonne (stratégiai játék)

Angol szókeresztrejtvény

Másnap keletre vitt az utunk. Az országos kéken fölkerestük Derenk romfalut, Szádvárat, majd a Ménes-völgyön tértünk haza.

A Puska Pál-forrás

A romközség volt iskoláját pár éve úgy helyrehozták, hogy gazdag tablókiállítást rendezhettek benne fényképekből, dokumentumokból, térképekből és történeti anyagokból. A falut a XVIII. század elején járvány miatt hagyták el maradék magyar lakosai, a helyükre a Szepességből és a lengyelországi Podhaléról gorál jobbágyok érkeztek. Ők a következő kétszáz évben megőrizték archaikus lengyel nyelvüket, szokásaikat, mert Derenk az Isten háta mögött feküdt, és a lakók jobbára egymás között házasodtak.

A trianoni béke alapján Derenk eldönthette, hová kíván tartozni, és Magyarországot választotta. Emiatt aztán helyben maradtak a templomi anyakönyvek és egyéb dokumentumok, aminek később nagy jelentősége lett. Aztán 1943-ra a falut elérte végzete. Horthy Miklós kormányzó vadászterületet kezdett kiépíteni a környéken, és erre nézve a falu szegényes határának terméséből megélni képtelen, emiatt olykor orvvadászatra fanyalodó lakossága zavaró tényezőként tűnt fel. A hivatalos politika lehetővé tette és ösztönözte a lakosságot, hogy gazdagabb falvakba költözzön. Azok csoportosan el is vándoroltak Martonyiba, Sajószentpéterre, Emődre és más településekre.

Ott felgyorsult a beolvadásuk, de az újabb években örvendetes ellenhatás is beindult. A falu egykori lakóitól származó Rémiás Tibor történész a közelmúltban megírta a falu történetét. Ebben egyházi anyakönyvek és más források alapján azt is kimutatta, mely gorál falvakból származtak a derenkiek. Velük fölvették a kapcsolatot, és 1994-től kezdve megszervezték az elszármazott derenkiek éves találkozóit is. 2008-ra felújították az iskola épületét, és kialakították benne a Magyarországi Lengyelség Múzeumának állandó kiállítását. A hagyományápoló közösségről sok érdekes, hasznos olvasni- és látnivaló található a derenk.hu honlapon.

Szádvár

Víztározó a Ménes-patakon

Vaddisznó a zárt területen

Szilveszterünneplés a szabadban

Harmadnap elhajtottunk a Szlovákiához került Ájba. Levezető sétát tettünk a meredek aszfalton, és bemásztunk a jeges vízesésekhez. A legenda szerint egykor egy boszorkány lakott itt, aki az arra járót megbűvölte, és addig nem eresztette tovább, amíg az meg nem csókolta a hátsó felét. Egy másik monda szerint itt volt a pokol bejárata, ahonnan az ördög följárt az emberek világába. Ezután a faluba visszatérve elbúcsúztunk és hazamentünk.

Ezen a túrán kezdtem használni az új fényképezőt (Canon EOS 1200D), mellyel a régóta sántikáló, és a nyári túrán vakuját is elvesztett 550D-t felváltottam.