Bihar-hegység
kerékpártúra
2011. X. 29. – XI. 5.

Már régóta szükségét éreztem, hogy szabadidőmben nekivágjak Erdélynek. A nagy haza e jeles területe különleges figyelmet érdemel minden magyar turistától, mert azonosságunk és történelmünk egy jelentős része ehhez a tájhoz kötődik. Nagyon sokunknak élnek itt ismerősei, rokonai, sokan ápolnak jó kapcsolatot oda való magyarokkal turistaságuk vagy akár hitbeli meggyőződésük okán. Engem is már régóta invitál vala egy Lupényba való baptista atyámfia, Borzási Sándor: ugyan látogatnék el hozzájok a nyáron. Szerencsétlenségemre e hívogatások rendre akkor futottak be a postaládámba, mikor már elköteleztem magam valamely más nyári túracél mellett. A őszi szünet felé közeledvén, mikor a csehországi túra képeit és videóit rendezgetem vala, eszembe jutott e kötelességem, és hirtelen elhatározással kelet felé fordítottam a kormányt. Erre alkalmas ürügyet adott, hogy Orosházán már várt engem Lénárt Ferenc világcsavargó (Léna) két DVD-vel, melyeken az indiai (dardzsilingi) nyári expedíciójuk útifilmje lapult. Kézenfekvő célul kínálkozott a Bihar-hegység, melyet másod-nagybátyám, Makra Pétör világcsavargó már régóta ajánlgatott nekem. Vele szívesen nekivágtam volna Erdélynek akár előkészítés nélkül is, de valahogy mindig úgy adódott, hogy az ő ráérő időszakai az iskolaidényre estek. Egyedül pedig igencsak elveszettnek éreztem volna magam ezen a magyarországnyi földdarabon, melynek déli részét ma már túlnyomólag románok lakják. E mostani túrán igyekeztem atlaszforma térképet és román nyelvkönyvet venni, amiből csak a második sikerült.

A legendásan sok medve miatt a hegyvidékeken nyáridőben nemigen kerülhetem ki az emberi szállásokat. Mostanra nézve azzal nyugtattam magam, hogy őkelmeik már lassan téli álomra térnek (nem tudván, hogy az csak egy hónap múlva következik, s éppen e napokban igyekeznek felhizlalni magukat télire), és úgy döntöttem, hogy a vadonban alszom. Nagyon szép, csendes őszi időt adott az Isten, így egész napot rászánhattam a kóborlásra, olykor a kerékpárt egy csomópont közelében az erdőben megkötve, és gyalog eredve a szépségek nyomába. Ezek közül kiemelkedik a Szamos-bazár (a Meleg-Szamosnak egy barlangjáraton, majd szurdokon átvezető forrásvidéke), a Csodavár (egy másik vízfolyást elnyelő, három feneketlen dolinából álló óriási ponorrendszer) és a Galbina (egy hosszú, vadregényes, mindazonáltal kisvízkor száraz lábbal is bejárható karsztos szurdok). Alkalmam nyílt letekinteni a Boga-katlanba, valamint megnéztem az Eszkimó-jegesbarlangot és a Porcika-zsombolyt is.

Az út során elém került turisták kivétel nélkül a kis hazából jött magyarok voltak. Nagyszalontán tudtam meg, hogy az itthoni Mindenszentek és Halottak napja (talán az egyházi naptárak különbözősége miatt?) Romániában nem állami ünnep, így voltaképpen nem kellett volna idehaza megvennem a hat napra való száraztésztát, sajtot, babkonzervet, húst, hagymát, paprikát és akciós csokit. Úgyszintén itthonról cipeltem az öcsémtől ajándékba kapott májkrémeket. De idehaza még nem tudtam a valót, ezért teljességgel berendezkedtem önellátó életmódra, hogy ne kelljen se a fennsíkról lebocsátkoznom, se emberi vendéglátóhelyet keresnem, ha elfogy az elemózsiám. Ettől persze megugrott a cipelni való holmik mennyisége: gépem 65 kilót nyomott induláskor. Ez a kétnapos odaúton (Szeged - Orosháza - Békéscsaba - Nagyszalonta - Belényes) még nem jelentett nagy hátrányt, de a Pádisra felvezető cudar köves emelkedőkön szuszogva-tolva már alaposan megemlegettem. Mikor már fönn voltam a fennsíkon, a Szamos-bazártól csakugyan az a könnyen tekerhető murvaút vett a hátára, amiről Pétör bátyám olyan szépeket mesélt nekem. Ezen mozogtam fel-alá, és innen tettem két nagyobb gyalogos kitérőt (egy-egy nap alatt): egyiket a Csodavárhoz, másikat a Galbináriába. Ezután lebocsátkoztam a Boga bejárata mellé, Vasaskőfalvára (Pietroasa, Petrosz), majd másnap Vaskoh, Borosjenő és Kürtös érintésével megközelítettem a határt, és végül Szegeden fejeztem be a túrát.

Napi életritmusomban mostanra annyi változás állt be, hogy a világos órák kímélése végett visszaszoktam az esti főzésre. Természetesen ez nem jelentett vacsorát: az elkészült ételt dobozba raktam, és fűtőtestként magam mellé tettem a sátorban. Reggel igyekeztem mihamarabb útra kelni, különösen mivel kétszer is olyan helyen aludtam, ahol azt tábla tiltotta. A hegyvidéket első benyomásaim a hazaiaknál kevésbé feltártnak mutatták, ahol a legeltető állattartás még nagyban folyik. Ezzel együtt a turistaforgalom is számottevő, és sajnos a szemét is egyre több. Gyűjtőládát alig-alig találtam.

Ami az emberekkel való érintkezést illeti, minden más nyelven beszéltem, mint románul. Szalontán a régi, kertvárosi negyedben mindenki magyarul szólt hozzám, a belvárosban azonban egyre több a román, és ezt a vadonatúj, cifra ortodox templom is jelzi. Belényesen a könyvesboltban kínomban lengyelül próbálkoztam, majd mikor kipréseltem magamból románul, hogy turistatérképet keresek, egy közeli hírlapárusbolthoz igazítottak, ahol megtaláltam ezeket, és itt szereztem a nyelvkönyvet is. A hegyekben csak jó napot köszöntem románul a traktorosoknak, juhászoknak, a turisták azonban már indításkor magyarul köszöntek vissza.

Mivel ez volt az első erdélyi túrám egyedül (és ez is a tágabban vett Erdélybe, azaz inkább a Partiumba), egyelőre nem fogom részletesebben kidolgozni a beszámolót, és nem írok bele sok kultúrtörténetet, hanem (kezdő turista koromban gyakorolt szokásomhoz egy időre visszatérve) inkább saját élményeimet fogom közölni. Ennek megfelelően inkább csak aláírásokat illesztek a képekhez.

Statisztika
1 RON (új lej) = 73,51 Ft

Nap Dátum	Végállomás	Ind./Érk.	Hőmérs. (6/14/22)	Pulzus (reg./es.)	Étel-ital	Egyéb	Táv. (bic+gy)	Átl.seb. (km/h)
1. X.29.	Csorvás	1430 - 2000	-/16/6	-/46	7175 Ft előbevás. 785 Ft péksüti	5040 Ft vonat	81,3	18,4
2. X.30.	Sólyom (Şoimi)	900 - 2030	3/15/6	36/35	775 Ft alma, linzer	–	121,8	15,8
3. X.31.	Culmea Muncelu	900 - 2030	6/13/3	36/37	–	119 RON könyv, térkép	53,2+3,3	8,1
4. XI.1.	Szamos-bazár (Cheile Someşului Cald)	730 - 1845	1/13/6	35/36	–	–	0+21,1	–
5. XI.2.	Csodavár (Cetăţile Ponorului)	645 - 1830	2/10/-2	41/32	–	–	12,2+10,2	–
6. XI.3.	Felsőkocsoba (Cociuba Mică)	700 - 2015	-5/17/1	40/34	–	–	20,2+10	9,3 bic
7. XI.4.	Kisiratos (Dorobanţi)	645 - 2145	-3/17/7	37/40	54,42 RON hal, kenyér, édesség	–	177,1	16,1
8. XI.5.	Szeged	800 - 1600	6/17/-	43/-	–	–	115,3	18,2
Összesen	8 nap	26523 Ft			12735 Ft	13788 Ft	717,5 km	–

Videók

2011. X. 30.
Száraz meder Tenkegörbednél

2011. X. 31.
A Fekete-Körös völgyében (Borz-Mézes)

2011. X. 31.
Bondoraszó, Biharfüred

2011. XI. 1.
Mező-havas

2011. XI. 1.
A Szamos-bazár

2011. XI. 2.
Varasó, Boga, Pádis

2011. XI. 2.
Galbina-szirti-víznyelő, Eszkimó-jegesbarlang, Csodavár (alulról)

2011. XI. 3.
A Csodavár (felülről), Porcika-zsomboly, Glavoj

2011. XI. 3.
A Galbina-kőköz

2011. XI. 4-5.
A Fehér-Körös völgye, Klárafalva