a főlapra

következő nap

0. és 1. nap: X. 17., péntek 19³⁰ – 20⁴⁵ és X. 18., szombat. 11⁰⁰ – 20⁵⁰
Bp. – Őrbottyán [alvás] – Galgamácsa – Balassagyarmat – Ipolybalog (Balog nad Ipl'om) – Ipolynyék (Vinica) – Magasmajtény (Hrušov) – Csábrág (Čabrad') felé.
Táv: 24,7+103,5 km.

Először kibicikliztem Őrbottyánba, és ott megaludtam. Édesanyám feltarisznyázott ennivalóval, aztán délelőtt nekieredtem a Cserháton keresztül északra vezető útnak. Szép lassan megyegettem, szelíd őszi időben, esemény nélkül. A fényképezőnek elromlott a "fölfelé" gombja, vagyis érzékenységet állítani sehogy sem tudtam.

Mohora után kicseréltem az első fékpofát. Balassagyarmat előtt pár sereges tölcsérgombát és egy rizikét szedtem, illetve ott hagytam néhány általam nem ismert fajú példányt. Későn értem Balassagyarmatra, ezért ismét kihagytam a Palóc Múzeumot. A határon túl néhányszor eltévedtem.

Utána erős lehűlés következett. Ipolybalogon a templomból magyar istentisztelet hallatszott ki. Hevert valami édes gumó az úton, magamhoz vettem. Az utolsó magyarul is kiírt település Ipolynyék, egy elég nagy falu volt; itt valami kemping és fürdő is van, de túl magasan, ezért visszafordultam. Egyébként is csak megnézni akartam, eszem ágában se volt kempingbe menni. Almafák kísértek, szedtem róluk párat. Őszi szántás és trágyahordás folyt, traktorok mozogtak fel-alá az úton.

Ipolynyék után 10%-os emelkedők következnek meglehetősen hosszan. Az út itt a Korponai-erdő 500 méteres dombjai közt kanyarog, míg bele nem torkollik a 75-ös főútba. Itt egyenesen mentem tovább a kék jelzésű erdészeti aszfaltúton, amely mellett egy tábla hirdette, hogy sátrazni tilos, biciklizni viszont szabad. Majd' kitört engem a frász a távoli falvak fényétől és a Holdtól, mert azt hittem, erdészház ugrik elém, és a benne leselkedő természetőrök megbírságolnak. A Veresagyag-tetőt (Červená hlina) néztem ki alvás céljára, de végül nem találtam meg. A terepen lejtőirányú barázdák húzódtak, és belátható tölgyes borította: tehát sokat kockáztattam azzal, hogy a kifejezett tiltás ellenére a vadonban aludtam. Végül sikerült egy földút kanyarkülső szomszédságában felvernem a sátrat. Ezért egy csillagos egyest érdemlek, mert az elhaladó autók fényszórója itt végig szokott söpörni.

Fojtott lámpával haladtam a terepen, emiatt persze bele is estem az út menti árokba. Enyhe horzsolásokat szenvedtem, és vérezni kezdtem. Este gombapörköltet főztem. A régi gázpalack kifogyasztása nem sikerült: még másnap este is azzal főztem. Bizarr álmok gyötörtek, pl. hogy egy személyautó kanyarodik be mögöttem az edészeti útról az erdőbe. Látja, hogy ott vagyok, majd leoldalaz a völgybe, ahol nincs is út. Én meg azt álmodom, hogy felébredtem, és térdelő helyzetben bámulom az autót. De álmodtam még több teherautóról is, amelyek a völgyben reflektoroztak. Ennyit tesz a rossz lelkiismeret - vagy inkább a rossz rejtekhely.