Budai-hegység
kerékpáros túrabejárás, 2007. március 2.

Volt diákjaim – alkalmasint a szelídre sikerült tél láttán – kedvet kaptak némi tavaszi túrázáshoz, és én is szóba kerültem mint szervező vagy túravezető. Ez annyira jólesett, hogy az első adandó alkalommal kiperdültem Solymárra, és a zöld, majd a kék jelzésen a Nagy-Szénás útbaejtésével átvágtam Piliscsabára. Erre az útvonalra sajnos nem lehet gyalogtúrát illeszteni, mert ugyan a kezdete csábítóan szép, a vége azonban eléggé egyforma, ráadásul lehangolóan szemetes tájra ér ki. De egy későbbi időpontban földerítettem a Nagy-Szénás után az északi folytatást, és valószínűleg arra fogunk mi is haladni.

Téli képek (fordított irányú bejárással) itt találhatók.

Egykori kőfejtő Solymár fölött

Kilátás ennek tetejéről

Ez a betömött kürtő...

... az Ördög-lyukhoz tartozhatott,

amely most vasajtóval van lezárva.

Kérésre barlangtúrákat szervez ide az Ifj. Bgtúra és Bgi Spterápia Egyesület (06-23-373-551)

Egy régi barlangász mégis így sérelmezte a lezárást egy tollfirka útján: "Ezt ki tette, hogy merte? 10telettel [név, telefonszám] (100-nál többször jártam benn!)"

Zsíros-hegyi romok (alighanem a turistaház maradványai). Nagykovácsi egészen idáig felnyúlik a déli oldalról, de itt már építési tilalom van. A közeli hétvégi házak közül néhányat feltörtek.

Ipari műemlék: "Pilisi szénbányászat – homokszállító kötélpálya."

(1950 és 1969 közt üzemelt.)

A nagy-szénási tanösvény kezdete

Erős sorompó az autók ellen

Varjútövis benge (Rhamnus catharticus)

Magas kőris (Fraxinus excelsior) – a turistaház-emlékfalnál.

A Nagy-Szénás kopár ormai szigorú védelem alatt állnak.

Kilátás északnyugatra a hegyoldalból

Kilátás északkeletre a csúcsról

Panorámakép nyugattól északig

Pár boróka. Ez a hasonló gyepes hegyhátak első betelepülő fája, tehát a tisztások beerdősülésének kezdetét jelzi.

Hóvirág. 2005 óta nálunk is védett: egy szál értéke tízezer forint. Ennek ellenére sokan szedik és úgy árulják. Erről egy rajzlap nagyságú papírplakát próbálta lenevelni a népet ott, ahol a kék jelzés kifut Piliscsabára. .

Szőke gyepes rét. A jobb oldali fenyő törzsén papírcetli: "Ne rakj tüzet a fa alatt, mert meggyullad a fa!!!"

Ismét erdőben

Hídféle

Így gyógyult be a fa

Magános szikla

Szűk vízjárta völgy

Vén fenyő

Réteges szerkezetű kősipka

Egy nagy létrán kiléptem a szigorúan védett területről. Túlnan sasos tábla: "Fokozottan védett természeti terület!" – és alatta még az is ott állhatott, hogy "Belépés csak engedéllyel!" Ezt azonban a kék jelzés népszerűségére való tekintettel lekaparták, és az érvénye különben sem terjed ki a jelzett utakra. Azokon továbbra is lehet haladni – de csak gyalog. A lezárás oka az, hogy a motorosok és terepkerékpárosok rendszeresen járták és dúlták a védtelen hegyoldalt. Van egy teljesítménytúra (Téry Ödön), amelyen egy időben a szervező éppen itt vezette keresztül a kerékpáros-mezőnyt. Én végig toltam a gépet, s ez a legtöbb, ami megengedhető.

Ősi határkő (?)

Boltozott patakösszefolyás (?)

Betonhíd, rakott út

Elhagyott katonai bázis. A felirat szerint hétvégén is lövészet van itt, de már hat-nyolc éve is bántatlanul át tudtam itt vágni kerékpárral – igaz, akkor felülről jöttem.

Az Ördögoltár a laktanya mellett

(sziklamászó-iskolának használják)

Orosz nevek 1991-ből

Ismét egy bezárt kőbánya

Fűrésztelep

Piliscsaba, a nagytemplom

A Josephinum

A Pázmáneum

Kályhás hídlakó – már benn a városban