Budai-hegység
kerékpáros bivakolás, 2007. január 18–19.

Az időjárás-előrejelzésben felkészítették a lakosságot a nagy szélviharra, amely ezen az éjszakán fog érkezni. Mivel másnap semmi dolgom nem volt, elhatároztam, hogy az eseményt páholyból fogom végignézni. Sötétedés után föl is tekertem-toltam az Árpád-kilátóba Fenyőgyöngye felől, és pár újonnan kidőlt fát átlépve elhelyezkedtem a padon, ahogy a hajléktalanok szoktak. Volt nálam egy könyv Kuyper Ábrahámról, Hollandia egykori miniszterelnökéről, aki egyben református teológus is volt; ezzel ütöttem agyon az időt addig, míg a szél tényleg fölerősödött.

Csodálatosak voltak a város fényei. Szokásom szerint készítettem egy képet az objektív rángatásával is, hogy megszemlélhessem, mely utcai lámpák villognak a városban.

Valamivel fél három után megjött az eső is. Egyelőre csak gyenge permet formájában, de ez éppen elég volt, hogy leszállítson a padról, mint valami közterület-felügyelő. Egy darabig próbáltam a kövezett padlón hanyatt fekve szárazon maradni, de az eső fölerősödött, és oda is bevert rám. Körülnéztem hát, hol lehet a legkönnyebben fölmászni a padlástérbe. Az északnyugati saroknál, melyet kiszemeltem e célra, valaki otthagyott egy elszakadt, de más tekintetben kifogástalan, durva műanyagbolyhos kabátot: ezt használtam pokrócnak. A fémlemezek jól zárnak, úgyhogy sem a szél, sem a víz nem szolgált be a tetőtérbe. Egész órákig sikerült egyfolytában aludnom. A húsz centi széles gerendák alkalmasan össze vannak kapcsolva a saroktájon, de nem kötik össze őket deszkák, ezért az ide vackolódónak lámpát is kell vinnie, ha nem akar valamit óvatlanul letaszítani tapogatódzás közben.

Még sötétben elállt az eső, és a szél is enyhült valamelyest. Hajnali ötkor megelégeltem a várakozást, és lemásztam a kilátó alatti üres telken futó ösvényen. Bosszantó közelségben friss építkezések folynak errefelé, de talán ezt az átjárást nem fogják betömni a turisták elől.

Odalent a városban nem keletkezett nagy kár: néhány levert cserép, kidőlt hirdetőtábla volt minden - hála Istennek. Ami meg a bivakolást illeti, legközelebb hálózsákot is hoznom kell ilyen helyre.