Visegrádi-hegység
kerékpártúra, 2004. december 28.

A szilveszterre tervezett többnapos bükki vándortábort már a Keleti pályaudvar előtt elmosta az undokul szakadó jeges eső. Fényképezőm is megbetegedett a sietős hazaúton, de ezúttal nem ilyen-olyan funkciói estek ki, hanem már az objektívjét sem tudta kidugni. Ezen azonban szelíd feszegetéssel segíteni lehetett. Hogy a tünetek mögött miféle nyavalya lappangott, arra csak később derült fény. Kárpótlásul az előkészített csokikkal és az úgy-ahogy megszikkasztott G2-essel másnap bevettem magam a Visegrádi-hegységbe. Ólomszín ég morcogott fölöttem, déltájban mégis kisütött a Nap.

A Bíbic csónakház –
vajon meddig él még?

A római-parti
Tungsram-üdülő pusztulása

Lámpaoszlopok –
de sokat ugráltam rajtuk...

Felfordított erdei kunyhó
a Kanyargós-patak völgyében

Mostoha útviszonyok

Csak az út jeges

Úgy döntöttem,
nem kockáztatok tovább.

A Király-kútnál

Padok körtánca

A Kolacskovszky-kút (vagy mi)

A paralelogramma
tulajdonságai

Lefelé...

Sikárosi mókus

Cégér