Balaton–200
kerékpáros teljesítménytúra
2002. május 26.

Sajnos ezzel a hellyel és időponttal (vasárnap reggel, Almádiban) csak az autósok tudnak megbirkózni, a vonatosok (most SzeZo és én) bajban vannak. Kialvatlanul felnyomultunk a hajnali szerelvényre, amely egy vihargócon áthaladva hatkor kirakott bennünket Székesfehérváron. Innen kispirossal jutottunk le Almádiba, s ezen a viszonylaton megismerkedhettünk a MÁV új ügyfélpolitikájával is.

Tisztelt utasunk! [...] Néhány fontos tudnivalóra szeretnénk szíves figyelmét felhívni. [...] – Menetjegy hiánya: menetdíj + 1500 Ft – Elégtelen menetjegy: menetdíj-különbözet + 1500 Ft – Menetjegy-hamisítás: teljes árú menetjegy + 4000 Ft – Elszámolatlan engedélyezett élőállat: élőállat viteldíj + 1500 Ft – Kerékpárral együttutazás elszámolás nélkül: kerékpár-viteldíj + 1500Ft Bízunk benne, hogy az új rendszert utasaink könnyen megszokják és megkedvelik. E kezdeményezéssel is arra törekszünk, hogy az Önök elvárásainak érzékelhető módon a lehető legrugalmasabb rendszer kialakításával tudjunk eleget tenni. Megértését és együttműködését ezúton is köszönjük. MÁV Rt. A VASÚT FIGYEL ÖNRE

A szokásos helyen, a bevásárlóközpont előtti parkolóban százegynéhány kerékpáros dacolt a hűvös reggeli széllel. Később a borulat mérséklődött, ideális bicajos idő alakult ki.

Sajnos a topikos bolyt elég nehezen értem utol, mert Gombfoci nagy tempót diktált, nekem pedig igen hiányzott az előző éjszaka. Végül Keszthelyen összefutottunk, ahol valami iszonyatosan híg műlét osztottak a szervezők szörp gyanánt. Itt sem volt szerencsém: lemaradásom olyan tetemesre nőtt, hogy alig érkeztem meg, társaim már indultak is.

Ez alkalommal a déli parton jöttünk vissza, a kerékpárutak és kerékpárbarát utak szövevényében. Itt is kb. 28-as átlagot nyomott a banda, rajtam azonban a kihagyott éjszaka megbosszulta magát a száznegyvenedik kilométernél: először hosszan lemaradoztam, majd a nagy igyekezetben görcsöt kaptam. Mivel az odaúton is kevés megértéssel találkoztam a részükről, nem erőltettem tovább a dolgot: mobilon előreszóltam öcsémnek, hogy ha már eddig nem vártak, akkor ezután sem kell. Hogy magamra találjak, kifeküdtem egy félórára a partra, aztán csobbantam egyet a Balaton térdig érő vizében.

Tíz óra alatt értem be, a csapat kb. háromnegyed órát vert rám, mert megálltak Bátyó házánál falatozni. Engem öcsém vitt haza kocsival. Cudar egy túra volt.

Ezután áttértem a digitális fényképezésre, mert az itt meg nem nevezhető tömeg-fotólabor szennyes, lassú és drága szolgáltatása már az idegeimre ment.